HUSZÁR MÁTYÁS
2016. augusztus 19. írta: Duna Múzeum

HUSZÁR MÁTYÁS

Egy 19. századi polihisztor! Gondolná-e valaki, hogy az 1824-ben megkezdett Duna vízrajzi felvételeit irányító HUSZÁR MÁTYÁS mérnöki tanulmányai mellett filozófiát és jogot is tanult? Utóbbit magas szinten, hiszen a Budai Csillagdában a csillagászati helymeghatározásban képezte tovább magát. Életműve azonban mégiscsak mérnökként volt a legkiemelkedőbb. Pályafutását a Közép-Tiszavidéken kezdte, 1806-tól Szatmár város mérnöke lett. 1815-től a Körösök, 1824-től a Duna felmérésének vezetője. A feljegyzések szerint igen rossz természetű ember volt, akivel nehezen lehetett együtt dolgozni, és állítólag e jellembeli hibái miatt váltották le a Duna feltérképezésének vezetéséről is.

3_1.jpg

3_2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr7410427130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Zsolafej 2016.11.04. 03:07:14

Szegény Huszár Mátyás! Hogy rossz természetű lett volna, azt ma már senki sem tudhatja, de hogy a nehéz emberek közé tartozhatott az nagyon valószínű. Életrajzírói - Bendefy László és Károlyi Zsigmond is azzal magyarázták leváltását, hogy feletteseivel magyarul levelezett, s azok a renitens magyart így akarták megbüntetni. Ezzel szemben inkább arról lehet szó, hogy az irányításával végzett felvételezési-térképezési munkák nagyon elhúzódtak, elsősorban azért, mert Huszár nagyon alapos munkát követelt meg beosztott mérnökeitől, akik gyakorta lázadoztak ellene. Amikor felettesei sürgették a munkák mielőbbi folytatását és befejezését, akkor Huszár félre nem érthetően kioktatta őket. Tehát valószínűleg nem magyarsága volt szálka az Építési Főigazgatóság vezetőinek szemében, hanem inkább ez utóbbi magatartása. Közvetetten erre utal az is, hogy utódja a mappációk élén Vásárhelyi Pál lett. Aki persze szintén nem volt egy könnyű és hajlékony alkat, amire jó példa a Beszédes Józseffel folytatott hírlapi vitája, amely eleinte szakmai kérdések körül forgott, aztán átment némi személyeskedésbe is...
/fejerla/