Vízre eresztve
2018. június 01. írta: Duna Múzeum

Vízre eresztve

Hajómalmok Magyarországon

Ma nagyobb folyóink partján sétálva, esetleg rajtuk ringatózva személyszállító luxushajókat és teherszállító uszályokat láthatunk. De nem volt ez mindig így. A XX. század közepéig egészen más látkép fogadta a vízparton járókat. Az úgynevezett malomállásban egymás mellé "bekötött" hajómalmok, mellettük pedig kisebb halászhajók, csónakok biztosították a lakosság jelentős részének élelmiszerellátását.

fortepan_hajomalmok_a_dunan_hatterben_obuda.jpg                                             Hajómalmok a Dunán, háttérben Óbuda (Fortepan)


A hajómalmok olyan római korból eredeztethető malomszerkezetek, melyeket két úszó fahajóra helyeztek és a legkedvezőbb vízáramlatban horgonyoztak le. Szerkezetüket tekintve hasonlítanak a vízimalmokra. Mindkettő a víz energiáját használja fel a gabona őrléséhez, még a méreteik is megegyeznek nagyjából. Különbség azonban a vízfolyás mérete, valamint az, hogy a hajómalmok nem helyhez kötöttek. Helyzetüket kora tavasztól, a vízre eresztéstől (József naptól, március 19.) ősz végéig (András napig, november 30.) a víz sodrásának megfelelően változtatták. Télvíz idején a hajómalmokat biztonságba helyezték – jégzajlástól mentes kikötőbe, vagy a partra vontatták -, hogy a jég ne tegyen bennük kárt. Hazánkban már a XIII. századtól használták ezeket az őrlésre alkalmas szerkezeteket elsősorban a Dunán, a Dráván, a Maroson, a Vágon és a Tiszán. Egészen a XX. század közepéig működtek, de a hatékonyabb gőzüzemű, majd elektromos árammal működő malmok lassan kiszorították őket. Mivel a hajómalmokat a szélesebb, bővizű folyókon építették, hatással voltak az adott folyó hajózására is. Ennek köszönhető, hogy minden korabeli térképen feltüntették őket.

terkep_hajomalom.jpg  A Duna bal partján, Dunamocsnál táborozó seregek rendje (Jól látható a 7 hajómalom a főmeder teljes szélességében)

 

hajomalom_keresztmetszet.jpgHajómalom keresztmetszete

 

A hajómalmokat két hajótest összekapcsolásából alakították ki. A nagyobb volt az ún. házhajó, a kisebb a völgyhajó, vagy más néven tombác. A két hajó között, azokra támaszkodva helyezkedett el a vízikerék. A malmokhoz általában tartozott egy kis ladik is, mellyel a zsákokban raktározott gabonát szállították ki a partra.

 

hajomalom2.jpg


A képen látható hajómalom-makett Lelóczky Gábor, a Duna Múzeum gyűjteménykezelőjének keze munkája. A szerkezet elkészítése nem jelentett problémát számára, hiszen évtizedek óta foglalkozik modellek készítésével. Országszerte több múzeum is megkereste már, munkái világkiállításon is szerepeltek. Gábor az elektromosan is működtethető, léptékhelyes modellt szakmai egyeztetések, valamint XIX. századi ábrázolások és rajzok alapján készítette. A hajómalom teteje és falai leemelhetőek, így a belső szerkezet is jól látható.

 

hajomalom5.jpg

s5030304.JPG

s5030308.JPG                                               Hogy készül a hajómalom-makett? Hát így...


A hajómalom egyik külső falára a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kép is felkerült, amely gyakorta szerepel patakok, hidak mentén. Nem véletlenül, hiszen Nepomuki Szent János a vízen járók, a vízen bajba jutottak, a hajósok, vízimolnárok, hidak, utasemberek, fuvarozók, a gyónási titok, a Jezsuita rend és a haldoklók védőszentje. Dél-Csehországban született, Prágában közismert és szeretett egyházi méltóság volt. IV. Vencel király felesége, Zsófia őt választotta gyóntatójának. A szent nevéhez fűződő legenda szerint Vencel király mindenáron meg akarta tudni, hogy felesége mit gyónt meg a Jánosnak, aki azonban nem árulta el, így a király megkínoztatta és a Károly-hídról a Moldvába dobatta. Zsófia királynénak ezután egy csodás fényjelenség jelezte, hogy hol keressék a holttestet. Szentté avatása 1729-ben történt.

1_5.jpgA képen látható Nepomuki-ábrázolás a Duna Múzeum Látványtárában található, és egy eredeti, fajszi hajómalom ajtajaként funkcionált egészen a II. világháborúig. 

 

A Duna Múzeum gyűjteményében számos ehhez hasonló, izgalmas makett található, melyekből június 23-án, a Múzeumok Éjszakáján kiállítás is nyílik az intézmény Európai Közép Galériájában.

 

Forrás:
Vargha László: Az uszódi hajómalom (Néprajzi Értesítő, 1965)
Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (Arrabona, 1963–1970)
Mendele Ferenc: Ráckevei hajómalom (Technikatörténeti Szemle, 1962

 

Tanai Anna
Duna Múzeum

A bejegyzés trackback címe:

http://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr8914016934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2018.06.02. 12:22:55

Jó kis cikk, akár egy bővítést, vagy folytatást is megérdemelne. És egy kérdés:
Nem tudja valaki, hogy egy “átlagos” hajómalomnak mekkora lehet a teljesítménye? Nem lehetne egy állóhajó két oldalára felszerelt lapátkerékkel áramot termelni a hajó számára?
Vagy akár “rendes” hajó dízel-elektromos hajtással. Menet közben hajt, kikötőben termel a kerék. Ha elég sokat áll (kiránduló hajó, hobbi célú hajó), a plusz energia akár fedezheti is a lapát kontra hajócsavar miatti veszteséget.

Kekeckokec 2018.06.03. 10:32:14

Replika hajómalom látható Ráckevén, és most már Baján is. A Budapest alatti hajómalmok kb Lórév és Apatin között helyezkedtek el. Kevesen tudják, de a hajómalmok adják a dunai ("bajai") halászlé (helyesen: hallé) eredetét is.
A hajómolnárok céhe ugyanis már a középkorban előírta a hajógazdának, hogy a molnárlegényeknek napi egyszer meleg ételt kötelesek biztosítani.
Hal volt a Dunában, tehát azt főztek. Hogy a szükséges energiát is előállítsák, tésztát -melyhez, malom lévén, minden megvolt - raktak a levesbe, így elérték a nehéz munkához szükséges kalóriamennyiséget. Nem véletlen, hogy a jelölt szakaszon - ugyan helyiségenként változóan többféle összetevővel -, de lényegét tekintve egyformán főzik a hallét, azaz lé és hozzá tészta. Nem bele, hozzá!