Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://vizmerce.blog.hu/2024/02/26/paratlan_muszaki_anyag_kerult_a_duna_muzeumba
Páratlan műszaki anyag került a Duna Múzeumba
2024-02-26T09:46:41+01:00
2024-02-26T09:46:41+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>A tavalyi év végén egy technikatörténeti szempontból nagyon értékes gyűjtemény érkezett a Duna Múzeumba. A körülbelül 150 darab tárgy között főként geodéziai műszerek és különféle mérőeszközök találhatók.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A műtárgyak Marosi Sándor földmérő, műszaki tanár magángyűjteményéből valók, aki 1972-ben kezdte el a tudatos és módszeres gyűjtést. Marosi ekkor a győri Mayer Lajos Vízügyi Szakközépiskola tanára volt, diákjai közül többen a fővárosból jártak az iskolába. Egyik tanítványa hívta fel a figyelmét a Fővárosi Vízműveknél akkoriban zajló selejtezésre. Marosi megbeszélte diákjaival, hogy a kidobásra ítélt műszereket, eszközöket inkább hozzák el neki, így a következő héten már hét darab műszerrel jelentek meg a nebulók a tanár úr óráján.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/zsebszintezo-656739-626819.jpg" alt="zsebszintezo-656739-626819.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="634" height="509" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></span><em>Zsebszintező (Marosi Sándor gyűjteménye)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/thales-szamologep-656710-507719.jpg" alt="thales-szamologep-656710-507719.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="632" height="501" /></em><em>Számológép (Marosi Sándor gyűjteménye)</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Az elmúlt évtizedek során Marosi Sándor gyűjtői tevékenységének híre ment a szakmában, kollégái révén számos ritka eszköz, térkép, irodalmi mű és műszer került a tulajdonába. Emellett – ha tudomása volt róla – hagyatékokat is átnézett, illetve jelen volt földhivatalok, tervező irodák selejtezésénél is. Az egyre gyarapodó gyűjteményt otthonában, jó körülmények között tárolta, így az állomány kifejezetten jó állapotban maradt meg. Ez a páratlan anyag került letétbe a Duna Múzeumba, ahol még idén kiállításra kerülnek a gyűjtemény legszebb darabjai.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Tanai Anna</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2024%2F02%2F26%2Fparatlan_muszaki_anyag_kerult_a_duna_muzeumba%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2024%2F02%2F26%2Fparatlan_muszaki_anyag_kerult_a_duna_muzeumba%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2024%2F02%2F26%2Fparatlan_muszaki_anyag_kerult_a_duna_muzeumba%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Páratlan műszaki anyag került a Duna Múzeumba"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2024/02/26/paratlan_muszaki_anyag_kerult_a_duna_muzeumba#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18339601" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/zsebszintezo-656739-626819.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2024/01/23/2024-ben_az_ev_hala_a_reti_csik
2024-ben az év hala a réti csík
2024-01-23T14:16:18+01:00
2024-01-23T14:16:18+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>A Magyar Haltani társaság szervezésében minden évben sor kerül az év halának megválasztására. A kiírásban megjelölt gardát és lapos keszeget lekörözve idén a réti csík kapta a legtöbb szavazatot.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A <em>misgurnus fossilis</em>, vagyis réti csík teste izmos, erősen megnyúlt. Feketés hátát jellegzetes sárga csíkok tarkítják, hasa világossárga fekete pöttyökkel. Körülbelül 15-35 cm-re nő meg, súlya 80-150 gramm között mozog. Hengeres testét apró pikkelyek borítják, melyek alig fedik egymást. Szemei aprók. Szája sem túl nagy, azonban a körülötte található öt pár bajusz segíti őt az érzékelésben. Kicsi, kerekded úszóinak köszönhetően gyors, kígyószerű mozgásra képes.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/reti_csik.jpg" alt="reti_csik.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="603" height="325" /><em>A réti csík (Herman Ottó: A magyar halászat könyve)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az éjjel aktív réti csík nappal az iszapban rejtőzik el. Táplálékként főleg rovarokat, férgeket és ízeltlábúakat fogyaszt, de nem veti meg az apró növénytörmelékeket sem. Ez az állat igazi túlélő, hiszen kiegészítő légzőszerve segítségével béllégzésre is képes, így még az oxigénhiányosabb helyeken is életben tud maradni. Amikor már kevés a vízben az oxigén a kopoltyúval való légzéshez, a réti csík felúszik a felszínre, hogy levegőt vegyen, melyet a vérerekkel gazdagon átszőtt belébe présel.</p>
<p style="text-align: justify;">Élőhelyként az árterek, mocsarak és lápok iszapos részeit kedveli, de megtalálható a folyóvizek lassabb folyású szakaszain is. Habár szívós és igénytelen állatként tartják számon, mégis nagyon „sérülékeny”, mert életmódját tekintve egy bizonyos élőhely-típushoz alkalmazkodott. Ha az élőhelyében változás történik, akkor a faj eltűnik az adott területről. Sajnos a 19. századi lecsapolások és folyószabályozások következtében is ez történt, így a hazai állomány igencsak megcsappant.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/c_3123_a_csikasz222.jpg" alt="c_3123_a_csikasz222.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="606" height="397" /><em>A csíkász (Herman Ottó: Magyar halászat könyve)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A csík a 19. századi vízrendezések előtt oly elterjedt fajtának számított, hogy a halászaton belül külön mesterségnek számított a megfogására specializálódott csíkászat. A leleményes csíkász megfigyelte, hogy ez a hal olykor feljön a felszínre levegőt venni, így a láp sűrűbb részein léket vágott a növényzetbe és ide helyezte el halfogó alkalmatosságát, a varsát. A varsa vesszőből font, kúp alakú eszköz, amelynek számos változata létezett. Működése azon alapul, hogy a terelőnyíláson a hal könnyedén be tud úszni, visszafelé azonban már nehezen talál kiutat. A kivágott lék körüli oxigéndús víz odacsalta a halakat, amelyeket a csíkvarsa ejtett foglyul. Ez a korábban tömegesen előforduló faj fontos böjti táplálék volt hazánkban, így nagy volt iránta a kereslet. A csíkászat sajnos a halállomány megcsappanásával fokozatosan tűnt el. Herman Ottó magyar természetkutató 1887-ben így írt róla:</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>„Az egykoron oly hatalmas népies halászati ág, a csíkászat, ma általánosan leáldozó félben van s aligha megéri a huszadik század első napjának virradatát.”</em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A réti csík a növényekben gazdag, iszapos medrű vizeinkben ma is megtalálható, de a faj a csekély példányszám miatt védettséget élvez.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Forrás:<br />Herman Ottó: A magyar halászat könyve. 1887. Budapest</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2024%2F01%2F23%2F2024-ben_az_ev_hala_a_reti_csik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2024%2F01%2F23%2F2024-ben_az_ev_hala_a_reti_csik%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2024%2F01%2F23%2F2024-ben_az_ev_hala_a_reti_csik%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=2024-ben az év hala a réti csík"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2024/01/23/2024-ben_az_ev_hala_a_reti_csik#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18309393" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/reti_csik.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2023/12/05/akik_a_jeg_hatan_is_megeltek_a_jegvagok
Akik a jég hátán is megéltek - A jégvágók
2023-12-05T10:43:09+01:00
2023-12-05T10:43:09+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>Elődeink már az őskorban is tudták, hogy az élelmiszereket hűtéssel tovább lehet tartósítani, hiszen az elejtett vadat jéggel és hóval takarták be. Később a görögök és a rómaiak földbe ásott jégvermeket készítettek, amit szalmával és fával szigeteltek. A középkorban pincékben, és kutakban hűtötték az élelmiszereket.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/jegvagas_a_meder_utcaban_2.jpg" alt="jegvagas_a_meder_utcaban_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="630" height="461" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégvágás a Meder utcában (Duna Múzeum gyűjteménye)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A jég, mint a tartósítás egyik alapvető eszköze nagyon fontos kellék volt a háztartásokban. A hűtőszekrények feltalálása előtt a természetes jeget használták hűtésre, melyet a vízparti lakók a közeli tóból, vagy folyóból nyertek, a távolabb élők pedig a jégkereskedőtől vásároltak meg.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/fortepan_87108_1970.jpg" alt="fortepan_87108_1970.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="643" height="389" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégvágók (Fortepan_87108_1970)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A jégvágás nehéz és életveszélyes fizikai munkának számított. A jégvágók legfőbb szerszámai a balta és a csákány voltak. Gyakran használtak jégpatkót vagy jégsarut védőtalpként, melyet a csizmájuk sarkára/talpára húztak, hogy könnyebben közlekedjenek a jégen.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/jegsaru-fabol-595544.jpg" alt="jegsaru-fabol-595544.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="553" height="369" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégsaru (Duna Múzeum gyűjteménye)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A kemény téli fagyokban jégtörő/jégvágó brigádok vonultak ki Magyarország folyóihoz, tavaihoz, hogy jeget vágjanak. A befagyott jeget baltával betörték, majd a körülbelül 10-20 cm vastagságú tömböt csáklyával húzták ki a partra. Itt kisebb darabokra törték és kézben, vagy kocsin a közeli jégveremhez szállították. A földbe ásott, náddal és szalmával fedett veremben szorosan egymás mellé pakolták a jégtömböket, és itt tárolták amíg az árusításra sor nem került.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="465" height="350" frameborder="0" allowfullscreen="" src="https://filmhiradokonline.hu/player.php?id=3627"></iframe></p>
<p style="text-align: center;">Jé<em>gvágás a Dunán 1940. január (Filmhíradók Online)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Amikor beköszöntött a nyári meleg, a jégkereskedők szekérrel, kocsikkal járták a környező településeket. Rendszeres vevőik voltak a fogadósok, hentesek, mészárosok, cukrászok és kocsmárosok. Polgárcsaládok is gyakran vásároltak jeget a saját háztartásukba. Az élelmiszer tartósítása mellett az orvoslásban is nagy szerepe volt a jégnek, ugyanis gyulladásos betegségek kezelésére használták. Budapest utcáin is rendszeresen járt a jeges-kocsi. A soroksári sváb származású jégkereskedők a Duna jegét árulták a fővárosban.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/jegszallitas_fortepan.jpg" alt="jegszallitas_fortepan.jpg" class="imgnotext" width="403" height="620" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégszállítás (Fortepan_117083_1957)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A XX. század első felében megjelentek hazánkban a műjéggyárak. Eleinte ők is a természetes jég tárolásával és árusításával foglalkoztak, de idővel egyre inkább teret hódított a műjég előállítása. 1914-ben megalakult Budapesten a <em>Budapesti Jégárusító Részvénytársaság</em>, melynek célja a mű- és természetes jég vétele és eladása volt. A társaság jéggel megrakott autói is gyakran járták a fővárosi utcákat, hogy kiszolgálják a vevők igényeit. A jégvágás és a jéggel való kereskedés a hűtőszekrények megjelenésével egyre inkább háttérbe szorult, majd el is tűnt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/jegszallitas_pinterest.jpg" alt="jegszallitas_pinterest.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="593" height="476" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégszállítás (Pinterest)</em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">Ha érdekesnek találtad a cikket látogass el a Duna Múzeumba, ahol a Vízeum című állandó tárlaton még többet tudhatsz meg a régi vizes mesterségekről.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Tanai Anna</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F12%2F05%2Fakik_a_jeg_hatan_is_megeltek_a_jegvagok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F12%2F05%2Fakik_a_jeg_hatan_is_megeltek_a_jegvagok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F12%2F05%2Fakik_a_jeg_hatan_is_megeltek_a_jegvagok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Akik a jég hátán is megéltek - A jégvágók"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2023/12/05/akik_a_jeg_hatan_is_megeltek_a_jegvagok#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18274151" border="0" /></a><br /></p>
Duna
Kulisszatitkok
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/jegvagas_a_meder_utcaban_2.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2023/10/25/szakmai_napot_tartott_az_duna_muzeum_csapata
Szakmai napot tartott a Duna Múzeum csapata
2023-10-25T13:44:14+02:00
2023-10-25T13:44:14+02:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>Október 17-én a Duna Múzeum csapata kilátogatott Dávid Balázs esztergomi gátőrhöz. A szép kellemes őszi napon lehetőségünk volt megnézni a gátőrházat, részletesebben megismerni munkáját.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/img_0535.jpg" alt="img_0535.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="594" height="446" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az esztergomi gátőrház csodás helyen található: nincs messze a várostól és a Duna, gazdag élővilágával pedig kéznyújtásnyira van. Dávid Balázs és a múzeum között igen szoros a szakmai együttműködés. Felkéréseinket mindig elfogadja: számíthatunk rá a Víz Világnapi rendezvényeken és a nyári táborainkban, a saját szerevezésében táborozó gyerekeket pedig Duna Múzeum is szívesen látja. <br /><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/img_0531.jpg" alt="img_0531.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="615" height="461" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/img_0528.jpg" alt="img_0528.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="624" height="468" /></p>
<p style="text-align: justify;">Balázs a tőle megszokott barátságos hangulattal fogadta a kollégákat. Mesélt feladatairól, bemutatta nekünk a gátőrházat, eszközeit. Az időjárás szerencsére lehetőséget adott, arra hogy egy nagyobb sétát tegyünk először a Kis-Duna medrében, - amely annyira alacsony vízszintű a napokban, hogy gumicsizmában át is lehetett volna sétálni rajta - majd visszafelé a töltésen. Sétánk közben több érdekességre is felhívta figyelmünket: akár madarakra, odúkra, hódok helyeire, de arra is hogy éppen hol milyen vízvezeték megy át a Duna alatt. Visszaérve a gátőrházhoz batyus jelleggel, ki amit hozott elfogyasztottuk. Az együtt töltött pár óra során sikerült tovább erősíteni a szakmai összetartozásunkat.</p>
<p style="text-align: justify;">Szigetvári Vera</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F10%2F25%2Fszakmai_napot_tartott_az_duna_muzeum_csapata%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F10%2F25%2Fszakmai_napot_tartott_az_duna_muzeum_csapata%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F10%2F25%2Fszakmai_napot_tartott_az_duna_muzeum_csapata%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szakmai napot tartott a Duna Múzeum csapata"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2023/10/25/szakmai_napot_tartott_az_duna_muzeum_csapata#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18242617" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/img_0535.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2023/08/23/szazadfordulos_ivoedenyek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol
Századfordulós ivóedények a Duna Múzeum gyűjteményéből
2023-08-23T09:04:28+02:00
2023-08-23T09:04:28+02:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>Az élet és egészség nagyban függ attól, hogy mit iszunk. A 18-19. századra újraéledt a Hippokratész óta feledésbe merült ivókúra és ettől fogva találkozhatunk nagyobb számban fürdőkúra-poharakkal Európában.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A jó és tiszta víz nemcsak szomjunk csillapítására alkalmas, hanem gyógyítani is tud. A gyógyvizek (idesorolásuk szigorú rendszerhez kötött) természetes gyógyszerek, ásványi alkotórészek híg, vizes oldatai. A föld mélyében fizikai és kémiai folyamatok játszódnak le és a vizek különböző hatása attól függ, hogy milyen ásványi anyagok, ionok, sók vannak bennük. Külsőleg fürdőként, belsőleg ivókúraként lehetnek hatásosak. A hazai gyógyforrások első említése igen régi időkre a 11-12. századra vezethető vissza. A felfedezéseikben és hírük terjesztésében pedig a népi orvoslásnak nagy szerepe volt. Csaknem mindig a falu népe volt valamely gyógyforrás megtalálója és első látogatója. A 16-17. századtól a gyógyvizeket medencékbe terelték, partjukra fürdőházakat építettek: a fürdőhely a társasági élet helyszínévé vált a főurak és kíséreteik körében.</p>
<p style="text-align: justify;">A gyógyfürdőzés és ivókúrázás aranykora a 19. századra érkezett el. Az egyre divatosabbá váló gyógyfürdők vonzották a gyógyulni vagy éppen csak pihenni vágyó embereket, és innentől kezdve találkozunk Európában az egyes fürdőhelyek kúra- és emlékpoharaival is. A <span>gyógyfürdők jelentős része a monarchia azon vidékein volt, ahol a nagykiterjedésű bükkerdők az üveggyártás alapanyagát, a hamuzsírt és a huták kemencéit fűtő faanyagot szolgáltatták. Az emberek emléktárgyak iránti igényét figyelembe véve (és talán üzleti céllal is) elkezdték gyártani a fürdők saját üvegpoharait. Magyarországon az 1820-as években tűntek fel a kehely alakú, talpas, fürdőépület képével, felirattal ékesített üveg ivóedények.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep1_2.jpg" alt="kep1_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="561" height="788" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em>Gyógyászati célú ún. ivókúrákhoz használt pohár a 19. századból, „Füredi emlék” felirattal. Oldalfalán kör alakú mezőben további ábrázolások láthatók, sorrendben az ún. Horváth-ház, a templom, a forrás-kút, a fürdőház, valamint a Tihanyi Apátság épülete. (Duna Múzeum gyűjteménye)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep1_1.jpg" alt="kep1_1.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="250" height="313" style="margin-right: 5px;" /></em></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep2_1.jpg" alt="kep2_1.jpg" class="open-in-modal imgright" width="301" height="314" style="margin-left: 5px;" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"> <br /><em>Két szépen kidolgozott kúrapohár szintén a 19. századból (Duna Múzeum gyűjteménye)</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;">A díszes poharak készítése viszonylag rövid ideig tartott, a 19. század második felére, végére tömegárucikké váltak. Kezdetben nem is volt mindenkinek saját pohara, közös ivópohárból ittak. Majd divatba jött a sorszámozás és szigorúan figyelték, hogy mindenkinek saját ivóedénye legyen, akár saját monogrammal. A fürdőpoharak jelentősek az üvegművesség fejlődésének szempontjából is, mert a rajta lévő feliratok, évszámok és gyártási technikák is információkkal szolgálnak a kutatók számára.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep3_1.jpg" alt="kep3_1.jpg" class="imgnotext" width="411" height="619" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Ismeretlen fürdőhelyről származó hattyús mintázatú fürdőkúra-pohár, a 19. század második feléből (Duna Múzeum gyűjteménye)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep4.jpg" alt="kep4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="523" height="472" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fürdőkúra pohár F.A monogrammal (Duna Múzeum gyűjteménye)</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A forráskút mellett kellemes zene és vendégek társaságában elfogyasztott gyógyvíz már önmagában is jó hatással lehetett az emberre. A vizek kiosztásában kútleányok és kútlegények segédkeztek, töltögették a poharakat, kiszolgálták a vendégeket. Bár az ízük miatt nem mindegyik volt annyira népszerű, de a fürdőorvosnak sikerült rábírnia a beteget a víz elfogyasztására gyógyulása érdekében.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep6.jpg" alt="kep6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="626" height="398" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><em>A harkányfürdői gyógyforrás kútja 1912-ben (Duna Múzeum képeslapgyűjteménye)</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Napjainkban új források felfedezése már nem túl gyakori, de a meglévő források vizei folyamatos ellenőrzés, hatásvizsgálat alatt állnak. A mai kor emberének már nem kell messzire utaznia, ha panaszai enyhítésére gyógyvizet szeretne, hiszen palackozott formában könnyen hozzájuthat.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Szigetvári Vera</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F08%2F23%2Fszazadfordulos_ivoedenyek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F08%2F23%2Fszazadfordulos_ivoedenyek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F08%2F23%2Fszazadfordulos_ivoedenyek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Századfordulós ivóedények a Duna Múzeum gyűjteményéből"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2023/08/23/szazadfordulos_ivoedenyek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18199279" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep1_2.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2023/04/03/_a_fogat_folso_potleka_nagy_vizkor_avagy_mi_is_az_a_nyulgat
„A főgát fölső pótléka nagy vízkor” avagy mi is az a nyúlgát?
2023-04-03T14:46:23+02:00
2023-04-03T14:46:23+02:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>A nyúlgát egy árvízvédelmi szakkifejezés, mely először Jókainál bukkan fel 1862-ben <em>Az új földesúr</em> című művében. A Tisza áradásáról szóló fejezetben, ahol az ár már „<em>a gát utolsó araszát mossa</em>”, a veszély idején a veszélyeztetett helyen egy már meglévő töltéshez biztosítékul húzott második töltésként írja le a nyúlgátat. Jó néhány évvel később Mikszáth Kálmán, aki az 1879-es nagy szegedi árvizet a helyszínen élte át, szintén használta: ”<em>Most a bizalom…pusztán az újonnan emelt nyúlgátakba összpontosult</em>”</strong></p>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/1_kep_arviz-szolnokon-1970--nyulgat-627263-2.jpg" alt="1_kep_arviz-szolnokon-1970--nyulgat-627263-2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="580" height="384" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><em>Nyúlgát-építés az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz idején (DM_TK_2022.238.1)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hazánkat, fekvése miatt, évente többször is árvizek sújthatják. A 19. században a mérnökök sok helyütt megkezdték a töltések, gátak tervezését, építését, hogy korlátozzák a folyók szétterülését, az árvizek kialakulását. Az árvízvédelmi töltések azonban nem egyszerű földhalmok: különböző talajrétegekből építették fel őket, komoly mérnöki ismereteket igényelve. Magasságukat pedig mindig az adott folyószakaszon addig mért legnagyobb vízszinthez viszonyítva határozták és határozzák meg napjainkban is. Az árvizek azonban magasabb vízszintekkel is tetőzhetnek, és ekkor van szükség a gátak magasságának gyors emelésére – amelynek sürgősségét és fontosságát íróink is jól tudták érzékeltetni. Napjainkban a magasítás már általában homokzsákokkal történik, de lehet földből és rőzséből épült is. Ezzel a módszerrel körülbelül 60-80 cm-rel tudják megemelni a gátat.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2_kep_2000-evi-arviz-a-tiszan-637698-801759.jpg" alt="2_kep_2000-evi-arviz-a-tiszan-637698-801759.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="586" height="391" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Tisza árvize 2000 tavaszán. A magasított gát a kiöntött árvíz lokalizálására is alkalmazható. (DM_TK_2023.1.63)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Hogy miért nyúlgát a neve erre több magyarázat is van: a kifejezés (amely szinte biztosan népnyelvi eredetű) a nyúlványgát szó rövidüléséből is kialakulhatott, a meglévő gátak megnyújtására utalóan. Egyes magyarázatok viszont a nyúllal is összefüggésbe hozták, annak fürge, gyors haladására gondolva.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/3_kep_aluminium-hullamlemezbol-keszuelt-nyulgat-elemek-642403-885647.jpg" alt="3_kep_aluminium-hullamlemezbol-keszuelt-nyulgat-elemek-642403-885647.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="590" height="450" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>1968-ban már keresték a modernebb megoldásokat: az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi bemutatóján kiállított alumínium hullámlemezből készült nyúlgát elemek. (DM_TK_24.706.17)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A gátmagasítások önmagukban nem mindig elegendőek, állandó őrzés és ellenőrzés szükséges. Előfordulhat, hogy minden erőfeszítés ellenére az ember nem bír a víz erejével, és az ár átbukik a megemelt gáton is, vagy átszakad a védmű. Az árvíz elvonultával a szakemberek megvizsgálják, hol és miért nem sikerült a védelem, s megteszik a szükséges intézkedéseket – már a jövő lehetséges árvizeire gondolva. A mai jogszabályok szerint a gátak magasítására használt homokzsákok és egyéb anyagok veszélyes hulladéknak számítanak, ezek szakszerű megsemmisítéséről is a vízügyi szakembereknek kell gondoskodni.</p>
<p style="text-align: justify;">Szigetvári Vera</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A felhasznált fotók a Duna Múzeum képgyűjteményében találhatók.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F04%2F03%2F_a_fogat_folso_potleka_nagy_vizkor_avagy_mi_is_az_a_nyulgat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F04%2F03%2F_a_fogat_folso_potleka_nagy_vizkor_avagy_mi_is_az_a_nyulgat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F04%2F03%2F_a_fogat_folso_potleka_nagy_vizkor_avagy_mi_is_az_a_nyulgat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„A főgát fölső pótléka nagy vízkor” avagy mi is az a nyúlgát?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2023/04/03/_a_fogat_folso_potleka_nagy_vizkor_avagy_mi_is_az_a_nyulgat#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18093188" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/1_kep_arviz-szolnokon-1970--nyulgat-627263-2.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2023/03/14/az_osszes_ipartanodai_hallgatosag_kovetelmenyei_a_mernokhallgatok_12_pontja
Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai
2023-03-14T15:06:33+01:00
2023-03-14T15:06:33+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>A mai Műegyetem egyik legkorábbi jogelődje az Ipartanoda volt, ami 1846. nov. 1-jén nyitotta meg kapuit, és még ebben az évben felvette a József Ipartanoda nevet József nádor tiszteletére. Az intézményben - ahol több jeles vízépítő mérnökünk is tanult - magyar nyelven folyt az oktatás, a tanulmányi idő pedig három év volt.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az 1848-as forradalmi hangulat a budapesti József Ipartanoda hallgatóit is utolérte, akik közül sokan csatlakoztak a tavaszi megmozdulásokhoz. A március 15-i események után ők is 12 pontban fogalmazták meg követeléseiket.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/28_65_36_az_osszes_ipartanodai_hallgatosag_kivanatai_pest_1848_aprilis_9_1.jpg" alt="28_65_36_az_osszes_ipartanodai_hallgatosag_kivanatai_pest_1848_aprilis_9_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A szabadságharc ideje alatt az oktatás szünetelt, azonban a diákok és tanárok közül többen is jelentkeztek a honvédseregbe, vagy egyéb módon vettek részt a harcokban. A tanítás 1849 novemberében indult újra, de a szabadságharcban részt vevő oktatók közül csak kevesen térhettek vissza korábbi állásukhoz.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Tanai Anna </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F03%2F14%2Faz_osszes_ipartanodai_hallgatosag_kovetelmenyei_a_mernokhallgatok_12_pontja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F03%2F14%2Faz_osszes_ipartanodai_hallgatosag_kovetelmenyei_a_mernokhallgatok_12_pontja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F03%2F14%2Faz_osszes_ipartanodai_hallgatosag_kovetelmenyei_a_mernokhallgatok_12_pontja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2023/03/14/az_osszes_ipartanodai_hallgatosag_kovetelmenyei_a_mernokhallgatok_12_pontja#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18071846" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/28_65_36_az_osszes_ipartanodai_hallgatosag_kivanatai_pest_1848_aprilis_9_1.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2023/02/20/egy_lejtmero_inzseller_a_refomkorban_hieronymi_otto_ferenc
Egy lejtmérő inzsellér a reformkorban - Hieronymi Ottó Ferenc
2023-02-20T12:46:17+01:00
2023-02-20T12:46:17+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>220 éve született Hieronymi Ottó Ferenc a reformkor egyik legkiválóbb mérnöke, akinek óriási szerepe volt hazai folyóink vízrajzi felmérésében valamint az első magyarországi lóvasút megtervezésében.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Hieronymi 1803. február 19-én látta meg a napvilágot, Győrben. Szülei id. Hieronymi Ottó Ferenc, festőművész, rajztanár és Mansuet Vincenzia, 1796-ban házasodtak össze Bécsben. Házasságkötésük után az idősebb Hieronymi Győr városában vállalt rajztanári állást, fia is itt folytatta tanulmányait. A gimnázium után még két évig filozófiát hallgatott a győri Királyi Akadémián, oklevelét 1820-ban szerezte meg. Majd ezt követően a veszprémi Teológiai Akadémiára iratkozott be, ahol „<em>eminens</em>” bizonyítványt szerzett. Mérnöki tanulmányait a pesti Instituto Geometricumban végezte, ahol 1823. december 2-án kapta meg oklevelét. Azonban már 1822-től végzett mérnöki munkákat Győr város és vármegye részére, majd 1824-1825-től a város tanácsának tiszteletbeli mérnöke lett.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/28_109_5_gyor_varos_jegyzojenek_igazolasa_hieronymi_otto_ferenc_pesti_egyetemen_vegzett_geometra_tanulmanyairol_1825.jpg" alt="28_109_5_gyor_varos_jegyzojenek_igazolasa_hieronymi_otto_ferenc_pesti_egyetemen_vegzett_geometra_tanulmanyairol_1825.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="527" height="821" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Győr város jegyzőjének igazolása Hieronymi Ottó Ferenc pesti egyetemen végzett geometra tanulmányairól (másolat)<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Már javában folytak a reformkor egyik legnagyobb műszaki vállalkozásának – a Duna vízrajzi felmérésének - előkészületei, amikor Hieronymi megkezdte tanulmányait a pesti mérnökképző intézetben. Így ő csak később csatlakozott a munkálatokhoz. Alkalmazási okmánya szerint 1827. április 15-én lépett a Vízi és Építészeti Főigazgatóság szolgálatába, ahol a Duna-térképészetnél ún. figuráns mérnökként kezdte meg működését. Abban az időben ez az egyik legmegbecsültebb munkalehetőségnek számított, ugyanakkor nagyon embert próbáló, fárasztó és veszélyes foglalkozásnak bizonyult. A terepmunka során hónapokig kellett a vízi világban, lápokban, mocsarakban dolgozni, ahol az ember fia ki volt téve az időjárás viszontagságainak és néha még nagyobb veszedelmeknek is. A mappáció igazgató főmérnöke kezdetben Huszár Mátyás volt, majd 1829-től Vásárhelyi Pál vette át a helyét. Őt váltotta Hieronymi Ottó Ferenc 1835-ben, aki matematikai és méréstechnikai képzettsége, gyakorlati érzéke, fáradhatatlan szorgalma, pontossága és lelkiismeretessége miatt érdemelte ki az igazgatói posztot. A Duna-völgy geodéziai és vízrajzi felmérését az ő felügyelete alatt fejezték be, és az összefoglaló jelentés is nevéhez kötődik. Az évek során oly szaktekintéllyé vált a szintezési munkálatok és a térképezés terén, hogy a Tisza, a Maros, a Dráva és a Száva felmérésénél illetve a Bega-csatorna építésénél is őt hívták, ha nehézségekbe ütköztek.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/zsebszintezo-mueszer-bortokban-595860-4.jpg" alt="zsebszintezo-mueszer-bortokban-595860-4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="612" height="469" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szintezőműszer a 19. századból</em></p>
<p style="text-align: justify;">1837-ben felkérik, hogy végezze el a Pozsony és Nagyszombat közti lóvasút nyomvonalának szintezését, valamint egyéb kivitelezést megelőző munkálatokat. Mivel hazánkban akkor még nem volt vasút Ausztriába utazott, hogy tapasztalatokat szerezzen az osztrák vasútépítő társaságoktól. Tanulmányútjáról és az első hazai vaspálya tervezéséről 1838-ban számolt be a részvényesek közgyűlésén. 1840-ben készült el a lóvasút első - Pozsony és Szentgyörgy közötti - szakasza, majd öt évvel később a teljes vonal. Hieronymi egyébként nem csak vasutat épített a pozsonyi társaságnak, hanem a pályához tartozó hidakat, átereszeket és egyéb műtárgyakat is. 1848-ban az első felelős magyar kormány megalakulása után Széchenyi István lett a közmunka- és közlekedésügyi miniszter, akinek javaslatát a magyar közlekedésügy rendezéséről az 1848. évi XXX. tc. törvényi erőre emelte, az országgyűlés pedig 8 millió forintot szavazott meg a hazai vasútépítésekre. Tervbe vették a <span>Buda-Székesfehérvár, Szolnok-Debrecen, Debrecen-Szatmár, valamint a Szolnok-Arad vasútvonalak megépítését és a munkálatok előkészítését, amelyben Hieronyminek döntő szerepe lett volna. Azonban a történelem közbeszólt, hiszen 1848 szeptemberétől az ország már önvédelmi harcban állt, a mérnököket pedig a főváros erődítésének feladatával bízták meg. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/28_109_43_magyar_nyelvu_miniszteri_rendelet_epitendo_magyar_vasutak_palyakijelolesere_1848_majus_18_1_oldal.jpg" alt="28_109_43_magyar_nyelvu_miniszteri_rendelet_epitendo_magyar_vasutak_palyakijelolesere_1848_majus_18_1_oldal.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="630" height="989" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span><em>Magyar nyelvű miniszteri rendelet első oldala az építendő magyar vasutak pályakijelölésére (másolat)</em><br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Amikor a császári csapatok bevonultak Budára Hieronymi nem menekült Debrecenbe, ahogy a kormány más tagjai, hanem budai otthonában maradt családjával. A szabadságharc leverése után rendeletbe adták, hogy a „<em>törvények teljes szigora sújtsa</em>” mindazokat, akik 1849. április 14. után a lázadó kormány mellett kiálltak. Így Hieronymi ellen is haditörvényszéki eljárást indítottak, 1849 szeptemberében pedig vizsgálati fogságba került, ahonnét csak november 1-én szabadult lebetegedve, elgyötörten és pénztelenül. Ezen állapotából már nem gyógyult fel soha, végül 1850. április 30-án halt meg.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Forrás: </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><em>Dr. Dienes Istvánné</em>: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803-1850) In.: Különnyomat, a Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984. Közdok, Bp. 1985.<br /></span></p>
<p><em>Ágoston István</em>: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII-XX. sz. Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged 2002.</p>
<p style="text-align: justify;"><span> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F02%2F20%2Fegy_lejtmero_inzseller_a_refomkorban_hieronymi_otto_ferenc%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F02%2F20%2Fegy_lejtmero_inzseller_a_refomkorban_hieronymi_otto_ferenc%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F02%2F20%2Fegy_lejtmero_inzseller_a_refomkorban_hieronymi_otto_ferenc%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy lejtmérő inzsellér a reformkorban - Hieronymi Ottó Ferenc"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2023/02/20/egy_lejtmero_inzseller_a_refomkorban_hieronymi_otto_ferenc#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18051572" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/28_109_5_gyor_varos_jegyzojenek_igazolasa_hieronymi_otto_ferenc_pesti_egyetemen_vegzett_geometra_tanulmanyairol_1825.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2023/01/17/200_eve_kezdodott_a_duna_vizrajzi_felmerese
200 éve kezdődött a Duna vízrajzi felmérése
2023-01-17T14:51:34+01:00
2023-01-17T14:51:34+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>1823 januárjában a Vízi és Építészeti Főigazgatóság utasítást adott ki a Duna-völgy geodéziai és vízrajzi felmérésére, és ezzel kezdetét vette hazánk legnagyobb folyójának és vízvidékének térképezési munkája.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/egy_reformkori_mernok_szintezes_kozben_a_pesti_duna-parton.jpg" alt="egy_reformkori_mernok_szintezes_kozben_a_pesti_duna-parton.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="629" height="440" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szintezési munkálatok a reformkorban</em></p>
<p style="text-align: justify;">A részletes utasítás meghatározta a háromszögelésnél szükséges munkaerőt, és a mérnököknek, figuránsoknak, napszámosoknak járó béreket is. A part menti területeket a folyó mindkét oldalán, a meder szélétől számított 3 km távolságban kellett felmérni. Ezen kívül fel kellett mérni a mocsarakat, nádasokat, erdőket és egyéb művelési területeket, illetve a folyón található malmokat, hidakat, gátakat és a jelentősebb parti épületeket is. A kapott adatokat 1:3600 méretarányú, 58x74 cm nagyságú térképlapokra kellett végül felvinni. A munkákról jegyzőkönyvet vezettek, melyet kéthetente kellett felterjeszteni a Főigazgatósághoz. A felmérés irányításával Huszár Mátyást bízták meg, aki számára a helytartótanács lehetővé tette, hogy az ország területén bárhol dolgozó mérnököt maga mellé vegyen. Így került a Huszárhoz beosztott mérnökök közé Vásárhelyi Pál és Vörös László is. A helyszínrajzok készítése és a háromszögelés kezdetben gyorsan haladt, de akadtak nehézségek is. A komáromi erőd parancsnoka például megtiltotta, hogy az erőd közelében dolgozzanak. Sok vita után végül elkészültek az itteni térképek is, de a lapokat letétbe kellett helyezni. A felmérést az árvizek is akadályozták, a téli hónapokban pedig egyáltalán nem lehetett dolgozni. Ekkor történt a térképek másolása és a jegyzőkönyvek tisztázása is.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/huszar-matyas-1778-1843-mellkepe-597041-310631.jpg" alt="huszar-matyas-1778-1843-mellkepe-597041-310631.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="512" height="535" /></p>
<p style="text-align: center;">Huszár Mátyás</p>
<p style="text-align: justify;">1828-ban új vezető került a Vízi és Építészeti Főigazgatóság élére, aki szerette volna felgyorsítani a felmérést és nehezményezte Huszár Mátyás lassú munkatempóját. Így Huszárt visszahelyezték a Körösökhöz, a Duna mappáció élére pedig Vásárhelyi Pál került. A helyszíni munka kezdetben vontatottan indult, amit két tényező is befolyásolt: az egyik, hogy Vásárhelyit a geodézián kívül egyéb vízrajzi és vízépítési munkák foglalkoztatták, a másik, hogy a Duna más szerepet játszott az ország gazdasági életében, mint a korábban felmért vízfolyások (pl: Berettyó, Körös). Utóbbiaknál a mappációt és a szabályozási munkálatokat úgy végezték el, hogy a környékbeliek minél nagyobb biztonságosan művelhető földterülethez jussanak, a Duna felmérésénél azonban a vízi utak kialakításában és a gőzhajózásban rejlő gazdasági lehetőség került előtérbe. A módszeres felmérést 1831-ben kezdték meg Petronellnél, és különös gondot fordítottak az 1830-as árvízben veszélybe került Pest és Buda szintezési munkálataira. A mérések eredményeit Vörös László <em>Buda és Pest alap- és vízszabályzati képe</em> c. 1833-as műve rögzítette.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/buda-es-pest-alap-es-vizszabalyzati-kepe-1833-624186.jpg" alt="buda-es-pest-alap-es-vizszabalyzati-kepe-1833-624186.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Buda és Pest alap- és vízszabályzati képe</em></p>
<p style="text-align: justify;">1833-tól az Al-Duna szabályozása olyannyira lefoglalta Vásárhelyit, hogy a Duna felmérésének irányítását kénytelen volt átadni Hieronymi Ottó Ferencnek. Hieronymi már korábban is részt vett a mappációban, így a terep nem volt számára ismeretlen. Ő a gyors tempó helyett inkább az aprólékos munka híve volt, aki be tudta fejezni a Huszár által elkezdett nagy művet. Számos korábbi munkát felülvizsgáltatott: például a fákba vésett magassági jegyek helyett újakat helyeztetett el, mert azokat nem tartotta eléggé időtállónak. Az 1832-1835 közötti száraz időszaknak köszönhetően több mocsár is kiszáradt, ez pedig változásokat eredményezett a partok vonalában, így ezeken a területeken újra kellett szintezni. Az 1838-as jeges ár tönkretette a korábban rögzített fix-pontokat, melyek pótlására nehéz márványköveket helyeztek el. 1839-ben és az 1840-es évek elején a vízmérési adatok összesítése, a jegyzőkönyvek tisztázása és az adatok petronelli alapsíkhoz történő kapcsolása zajlott. A korrekció és a kisebb kiegészítések lejegyzése 1845-ig befejeződött. Így több mint két évtized után elkészült a folyó átfogó vízrendezését megalapozó dokumentáció, amely a vízrajzi és műszaki adatokon túl 2444 db azonos léptékű és azonos módszerekkel készült térképszelvényből áll. A 2444 darab szelvényéből 1756 maradt ránk, melyek ábrázolják a Duna partvonalát, a községek és városok településformáját, utakat, mocsarakat, vízfolyásokat, csatornákat, fokokat, töltéseket, művelési gátakat. A térképek, a hossz-és keresztszelvények, valamint a jegyzőkönyvek mellett fennmaradt a vízrajzi leírások gyűjteménye is, amely a mérnökök észrevételeit, a part menti lakosság elmondásait, népszokásait, életmódját is tartalmazza.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/a_duna_mappacio_egy_szelvenye_forras_kornyezetvedelmi_es_vizugyi_leveltar_xv_1_terkeptar.jpg" alt="a_duna_mappacio_egy_szelvenye_forras_kornyezetvedelmi_es_vizugyi_leveltar_xv_1_terkeptar.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="586" height="391" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Duna mappáció egy szelvénye (forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár XV.1. Térképtár)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Habár a mérnökök a meder és a partok állapotát főként a hajózás szempontjából mutatják be, a felmérés eredményeit nemcsak a Duna hajózási célú szabályozásánál használták sikeresen, hanem a mocsarak lecsapolásnál és a töltések építésnél is.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Felhasznált irodalom:</p>
<p><span>Dóka</span> Klára (2006): A Duna mappáció (1823–1845) Történeti áttekintés. In Tóth. G. Péter szerk.: A Duna-mappáció. A Duna folyó magyarországi szakaszának térképei. (1819–1833) az osztrák határtól Péterváradig. (Digitális forráskiadvány. DVD-Rom) Pécs, Médiatér Kft.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="left: 94.4882px; top: 307.469px; font-size: 15px; transform: scaleX(1.18999);"><span class="highlight selected"></span></span><span style="left: 254.968px; top: 347.469px; font-size: 15px; transform: scaleX(1.0161);"><br /></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F01%2F17%2F200_eve_kezdodott_a_duna_vizrajzi_felmerese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F01%2F17%2F200_eve_kezdodott_a_duna_vizrajzi_felmerese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2023%2F01%2F17%2F200_eve_kezdodott_a_duna_vizrajzi_felmerese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=200 éve kezdődött a Duna vízrajzi felmérése"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2023/01/17/200_eve_kezdodott_a_duna_vizrajzi_felmerese#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18024510" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/egy_reformkori_mernok_szintezes_kozben_a_pesti_duna-parton.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2022/12/15/_zsebbel_a_lanchid_fele
„Zsebbel a Lánchíd felé”
2022-12-15T13:23:44+01:00
2022-12-15T13:23:44+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong><em> „Amikor szépséges Budapestünket siratjuk, legfájdalmasabb könnyeinket csodálatos hidainkért hullajtjuk. Marcangol a kín és a düh, amikor az Erzsébet-híd összeroncsolt karcsú ívét látjuk a Dunába omolva (…..) s az új Magyarország első és hatalmas jelképe, a Lánchíd mind-mind összeroncsolva, szétzúzva fekszik a zajló Duna jeges hullámaiban. A német galádság pusztította el mind, esztelenül és céltalanul. Hiszen felrobbantásukat semmi hadiérdek nem kívánta. (…) A németek mégis kíméletlenül elpusztították valamennyi hidunkat, tehetetlen dühükben csak hogy még több kárt okozzanak az általuk kifosztott és elpusztított Magyarországnak.” </em>– írta a Szabadság c. napilap 1945. március 4-i számában. A fenti sorok igazán jól tükrözik azt a keserűséget, amelyet a második világháború pusztítása okozott, mind az emberéletben, mind anyagiakban.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Budapestről készült korabeli képeken megdöbbentő látvány tárul elénk. A város romokban hevert, a hidak a Dunába omlottak. Országszerte jellemző volt a visszavonuló német seregek pusztítása, a Duna és a Tisza összes hídját tönkretették. Az ország talpra állítása és újjáépítése következett, azok minden kihívásával és nehézségével. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep1.jpg" alt="kep1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A felrobbantott Lánchíd (forrás: Fortepan)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A háború végeztével megindultak a főváros helyreállítási munkálatai. A hidak, amelyek mindig fontos részei voltak a fővárosnak - közlekedési és forgalmi indokoktól vezérelve - az első helyen szerepeltek az újjáépítések sorában. Legelőször a Szabadság híd és a Margit híd helyreállítása történt meg. A fentebb említett két szempont ugyan nem tette indokolttá a Lánchíd munkálatainak mielőbbi megkezdését, de a kormányzat úgy határozott, az elsők között kell lennie az újjáépülők sorában. Gerő Ernő által irányított közlekedési tárca rövid távú célként kitűzte, hogy a hídnak a felavatása után (1849) pont száz évvel újra állnia kell. Mivel azonban az állami beruházásokban még nem szerepelt a Lánchíd újjáépítése, annak finanszírozásáról más módon is kellett gondoskodni. Korabeli becslések szerint közel 30 millió forint fedezte a Lánchíd újjáépítését, ezért ezt az egész magyarság ügyévé tették, amihez a Közlekedési Minisztérium hatalmas propagandába kezdett: a társadalom minden rétegét igyekeztek megszólítani, hazai és külföldi gyűjtéseket szervezni.</p>
<p style="text-align: justify;">A kormány ugyan nem bízott abban, hogy a kellő mennyiségű pénz összegyűlne, de a gyűjtések hírét igen széles körben terjesztették. Három ilyen „akciót” hirdettek. Az elsőt 1947. szeptemberében, amikor Gerő Ernő - aki az újjáépítést „nemzeti becsületünk ügyének” nevezte - országos gyűjtést szervezett.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>„A Lánchíd újjáépítésért folyó gyűjtést ma reggel 8 órakor nyitotta meg Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter a Roosevelt-téren a Kereskedelmi Bank épülete előtt felállított sátornál. A miniszter - aki egyébként már vasárnap 1000 forintos adományával indította meg a gyűjtést – rövid beszédében méltatta a híd újjáépítésének jelentőségét, majd felszólította az ország minden polgárát, hogy adakozásával hozzájáruljon a nagy munka elvégzéséhez</em>. <em>Az ünnepség után a főváros főbb útvonalain felállított 48 sátorban megkezdődött a gyűjtés.</em>” (Szabadság c. napilap 1945. március 4.)</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Az emberek magukénak érzeték a Lánchíd sorsát, Gerő Ernő pedig a címet adó <em>"</em><em>Zsebbel a Lánchíd</em> <em>felé</em><em>"</em> felszólítással bíztatta az embereket az adományozásra. Mivel országos gyűjtés volt, vidéken is sok helyen becsatlakoztak. E cél érdekében bocsájtottak ki különféle érméket, levelezőlapokat vagy emlékbélyegeket. Ki-ki a saját pénzéhez mérten adományozhatott. Forgalomba kerültek 20 forintos zománc, a 100 forintos ezüst és a 200 forintos arany Lánchíd-jelvények is. A második gyűjtést ugyancsak 1947-ben hirdették ki a "<em>Szilveszter a Lánchídért</em> " címmel. Az összes vendéglátó ipari egységet bevonva, a Lánchíd javára minden számlához és jegyhez egy-egy forint hozzájárulást számoltak fel. Sikeres volt és a hatására az önkéntes adományok száma is megnőtt. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep2.jpg" alt="kep2.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szilveszteri felhívás az adakozásra (forrás: Népszava 1947. december 31.)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A harmadik adományozási akciót 1948-ban kezdték. A vidéki polgármestereket szólították meg, hogy segítsenek a Lánchíd újjáépítésének népszerűsítésére készített 1,2,5 és 10 forintos alumínium adománybárcák értékesítésében.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep3.jpg" alt="kep3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="617" height="497" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Adománybárca a Duna Múzeum gyűjteményéből</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mindegyik gyűjtés sikeres volt, mert a befolyt összegekből az újjáépítés a tervezett ütemben tudott haladni. A híd eredeti képének és formáinak visszaállítására törekedtek, a modern forgalmi és közlekedési szempontokat figyelembe véve. 1949. november 20-án a Lánchíd újra régi pompájában állt a helyén és azóta is Budapest nélkülözhetetlen jelképe.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep4_fortepan_uvaterv_kicsi.jpg" alt="kep4_fortepan_uvaterv_kicsi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="617" height="395" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Lánchíd 1949-es átadó ünnepsége (forrás: Fortepan/UVATERV)</em></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em>Szigetvári Vera</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F12%2F15%2F_zsebbel_a_lanchid_fele%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F12%2F15%2F_zsebbel_a_lanchid_fele%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F12%2F15%2F_zsebbel_a_lanchid_fele%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„Zsebbel a Lánchíd felé”"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2022/12/15/_zsebbel_a_lanchid_fele#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/18002608" border="0" /></a><br /></p>
Lánchíd
Kulisszatitkok
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kep1.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2022/05/10/majus_10_a_madarak_es_fak_napja
Május 10. - A Madarak és fák napja
2022-05-10T08:33:12+02:00
2022-05-10T08:33:12+02:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>A Madarak és fák napjának célja, hogy kialakítsa és elmélyítse a társadalom elkötelezettségét a természetvédelem iránt. Az első rendezvényt a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István ornitológus szervezte meg hazánkban 1902-ben.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az ünnep 1906-ban vált hivatalossá, amikor - Herman Ottó természettudós közbenjárására - Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a Madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára:</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>„A szóbanforgó intézmény meghonosítása czéljából ezennel elrendelem, hogy lehetőleg már a folyó 1906. évtől kezdve minden állami, községi, társulati és magán elemi népiskolában május vagy június hóban a Czím által minden évben meghatározandó külön nap szenteltessék kizárólag arra a czélra, hogy azon a napon a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel, e madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, az erre szolgáló módokkal és eszközökkel az iskolai ifjúságot megismertesse és ugyanezt a napot felhasználja arra is, hogy a fáknak és cserjéknek a hasznos madarak fészkelésére és szaporodására való befolyását felvilágosítván, a fák és a befásítás nagy jelentőségét is megmagyarázza és ahol ezt a helyi viszonyok megengedik és indokolják, hasson arra is, hogy a gyermekek a vidéki viszonyokhoz képest legtöbb előnyt szolgáltató fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá.”</em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">E napon a gyerekek fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki, kirándulásokon vettek részt. A 20. század elején minden évben megtartották a rendezvényt, azonban az I. világháború következtében veszített jelentőségéből. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az, aki egy 1931-es rendeletével ismét felélesztette a hagyományt. Sajnos a II. világháború után az ünnep feledésbe merült, és csak az 1990-es években vált ismét országos mozgalommá. 1996-ban rendeletben rögzítették, hogy a Madarak és fák napjának időpontja minden évben május 10-e legyen. 1996 óta egy németországi kezdeményezés hatására Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját és madarát.</p>
<p style="text-align: justify;">A Duna Múzeum a gyűjteményében található gyönyörű metszetekkel szeretné felhívni a figyelmet a hazai erdőkben élő fákra és madarakra, valamint a természet és élővilág védelmére.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2007_5_1_kis_buko_1.jpg" alt="2007_5_1_kis_buko_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="609" height="362" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Kis bukó</em></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2007_5_1_bengaliai_zoldkullo.jpg" alt="2007_5_1_bengaliai_zoldkullo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="404" height="698" /><em> Bengáliai zöldküllő</em></p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2007_5_1_egereszolyv.jpg" alt="2007_5_1_egereszolyv.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="417" height="715" /></em><em>Egerészölyv</em><em><br /></em></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2007_5_1_francia_kerecsensolyom.jpg" alt="2007_5_1_francia_kerecsensolyom.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="436" height="749" /></em><em>Francia kerecsensólyom</em></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2007_5_1_voros_vercse.jpg" alt="2007_5_1_voros_vercse.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="441" height="755" /></em><em>Vörös vércse</em></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2007_5_1_halaszsas.jpg" alt="2007_5_1_halaszsas.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="448" height="769" /></em><em>Halászsas</em></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2007_5_1_nagy_fakopancs.jpg" alt="2007_5_1_nagy_fakopancs.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="454" height="771" /></em><em>Nagy fakopáncs</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F05%2F10%2Fmajus_10_a_madarak_es_fak_napja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F05%2F10%2Fmajus_10_a_madarak_es_fak_napja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F05%2F10%2Fmajus_10_a_madarak_es_fak_napja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Május 10. - A Madarak és fák napja"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2022/05/10/majus_10_a_madarak_es_fak_napja#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/17827209" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2007_5_1_kis_buko_1.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2022/04/06/a_2006-os_tavaszi_arviz
Emberpróbáló napok a Duna és a Tisza mentén - A 2006-os tavaszi árvíz képekben
2022-04-06T14:09:47+02:00
2022-04-06T14:09:47+02:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>A 2006-os tavaszi árvíz során nagy folyóink sorra megdöntötték az elmúlt évtizedek legmagasabb vízállásait, jelentősen veszélyeztették a part mentén élő lakosságot, az infrastruktúrákat, anyagi javakat és rendkívüli próbatétel elé állították a vízügyi szakembereket.</strong> </p>
<p style="text-align: justify;">A 2005-ös csapadékos ősz hatására vízzel telítődött a talaj, a tél folyamán pedig nagy mennyiségű hó hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületein, ami már ekkor előre vetítette egy esetleges magas árhullám bekövetkeztét. <br /> A helyzetet súlyosbította, hogy a két legnagyobb folyónk egyszerre kezdett el áradni. A Duna magas vízszintje visszaduzzasztotta a Tiszát, az pedig a Bodrogot, a Zagyvát, a Körösöket, így a rekordmagasságú árhullám mellett a legnagyobb gondot a hosszan tartó, gátakat áztató, embert és technikát egyaránt próbára tevő víznyomás okozta.<br /> A Duna Budapesten 860 cm-nél tetőzött, a Tisza Szegednél elérte az 1010 cm-es vízállást. <br /> A Duna- és a Tisza-völgyben egyidejűleg kialakult árvízi helyzet miatt, a 4200 km hosszú védvonalból 3106 km-en tartottak egyidejűleg valamilyen fokozatú árvízvédelmi készültséget; a védelmi rendszer ilyen nagymértékű igénybevételére korábban még sohasem volt példa.</p>
<p style="text-align: justify;">A 16 éve történt eseményeket Vizy Zsigmond fotóival elevenítjük fel.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2555_2006_04_04_szent_erzsebet_hid_regi_taban_hid.jpg" alt="09au2555_2006_04_04_szent_erzsebet_hid_regi_taban_hid.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Esztergom - Szent Erzsébet híd</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2480_2006_04_04_esztergomi_szenrakodo_n.jpg" alt="09au2480_2006_04_04_esztergomi_szenrakodo_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Esztergomi szénrakodó</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2574_2006_04_04_esztergomi_bazilika_a_maria_valeria_hidrol_nezve_n.jpg" alt="09au2574_2006_04_04_esztergomi_bazilika_a_maria_valeria_hidrol_nezve_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Esztergomi bazilika a Mária-Valéria hídról nézve</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2791_2006_04_06_homokzsakos_bevedes_nagymaroson_szemben_visegrad_latkepe_n.jpg" alt="09au2791_2006_04_06_homokzsakos_bevedes_nagymaroson_szemben_visegrad_latkepe_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Homokzsákos bevédés Nagymaroson - Szemben Visegrád látképe</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2397_2006_04_03_parlament_budarol_nezve.JPG" alt="09au2397_2006_04_03_parlament_budarol_nezve.JPG" class="imgnotext open-in-modal" />A fővárost is elérte az árhullám - A Parlament Budáról nézve</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2450_2006_04_03_pesti_rakpart_a_margit_hidrol_nezve_n.jpg" alt="09au2450_2006_04_03_pesti_rakpart_a_margit_hidrol_nezve_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Víz alatt a pesti rakpart</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2301_2006_04_03_pesti_rakpart_n.jpg" alt="09au2301_2006_04_03_pesti_rakpart_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Figyelem! Árvízveszélyes útszakasz!</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2358_2006_04_03_vigado_teri_hajoallomas_n.jpg" alt="09au2358_2006_04_03_vigado_teri_hajoallomas_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Árvíztáblák az elöntött Vigadó téri hajóállomás falán</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2836_2006_04_08_tokaji_vasuti_es_kozuti_hid_a_bodrogon_n.jpg" alt="09au2836_2006_04_08_tokaji_vasuti_es_kozuti_hid_a_bodrogon_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Vasúti és közúti híd a Bodrogon Tokajnál</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2985_2006_04_08_tiszaloki_vizeromu_n.jpg" alt="09au2985_2006_04_08_tiszaloki_vizeromu_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /> Tiszalöki vízerőmű</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au3279-2006_04_13_szolnok_n.jpg" alt="09au3279-2006_04_13_szolnok_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Szolnokot elárasztotta a Tisza</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au3041_2006_04_10_toszeg_vadmentes_n.jpg" alt="09au3041_2006_04_10_toszeg_vadmentes_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Vadmentés Tószegen</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au3046_2006_04_10_toszeg_vadmentes_n.jpg" alt="09au3046_2006_04_10_toszeg_vadmentes_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Vadmentés Tószegen</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au4982-2006_05_04_tiszabog_n.jpg" alt="09au4982-2006_05_04_tiszabog_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Tiszabög</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au4933-2006_05_03_szeleveny_bevedve_n.jpg" alt="09au4933-2006_05_03_szeleveny_bevedve_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Szelevény bevédése</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au4360_2006_04_24_szelevenyi_suvadas_harmas-koros_jobb_part_10_400tkm_n_1.jpg" alt="09au4360_2006_04_24_szelevenyi_suvadas_harmas-koros_jobb_part_10_400tkm_n_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Szelevényi suvadás - Hármas-Körös jobb part</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au4480_2006_04_25_szelevenyi_suvadas_bevedese_harmas_koros_jobb_part_10_400tkm_n_1.jpg" alt="09au4480_2006_04_25_szelevenyi_suvadas_bevedese_harmas_koros_jobb_part_10_400tkm_n_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Szelevényi suvadás bevédése - Hármas-Körös jobb part</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au3941-gyomaendrod_katonak_a_gatat_erositik_n_1.jpg" alt="09au3941-gyomaendrod_katonak_a_gatat_erositik_n_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Katonák erősítik a gátat Gyomaendrődnél</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au4624_2006_04_25_kunszentmarton_alatt_istvan_haza-_suvadas_bevedese_13_120tkm_n.jpg" alt="09au4624_2006_04_25_kunszentmarton_alatt_istvan_haza-_suvadas_bevedese_13_120tkm_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Suvadás bevédése - Kunszentmárton, Istvánháza</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au3547-2006_04_17_csongrad_nyaralok_harmas_koros_torkolat_n_1.jpg" alt="09au3547-2006_04_17_csongrad_nyaralok_harmas_koros_torkolat_n_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Csongrád - Nyaralók a Tisza és a Körös torkolatánál</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au3870-2006_04_19_csongrad_toltes_magasitas_n_1.jpg" alt="09au3870-2006_04_19_csongrad_toltes_magasitas_n_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Töltésmagasítás Csongrádon</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au4854_2006_04suvadas-lakitelek_tersegeben_a_tiszaugi_hidtol_2km_jobb_part_6620-6650tkm_n.jpg" alt="09au4854_2006_04suvadas-lakitelek_tersegeben_a_tiszaugi_hidtol_2km_jobb_part_6620-6650tkm_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Suvadás Lakitelek térségében</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au4054-2006_04_21_harmas_koros_suvadas_a_0_500_tkm_jobb_part_n_1.jpg" alt="09au4054-2006_04_21_harmas_koros_suvadas_a_0_500_tkm_jobb_part_n_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Suvadás - Hármas-Körös</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au3607-2006_04_18_szentes_ponton_szallitas_n_1.jpg" alt="09au3607-2006_04_18_szentes_ponton_szallitas_n_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Homokzsákok szállítása Szentesnél</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au3397-2006_04_17_szeged_n.jpg" alt="09au3397-2006_04_17_szeged_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Az elárasztott Szeged madártávlatból</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Néhány adat a védekezésről:</strong></p>
<p style="text-align: justify;">- Az országban 94 napon át volt folyamatosan árvízkészültség <br />- Az országban 232 napon át volt folyamatosan belvízvédelmi készültség <br />- <span>Egyidejűleg készültségben lévő legnagyobb töltéshossz 3106 km <br />- Töltésmagasításra 181 146 m hosszan került sor <br /></span>- <span>A felhasznált homokzsákok darabszáma:12 739 131 db; április 21-én használták fel a legtöbbet: 784 110 db-ot <br />- A védekező létszám napi maximuma: 14299 személy <br /></span><span></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Felhasznált irodalom:<br /></span><span>Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)<span id="pdfview-pdfcontents"><span title="Április"><span class="content-link"></span></span></span></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F04%2F06%2Fa_2006-os_tavaszi_arviz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F04%2F06%2Fa_2006-os_tavaszi_arviz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F04%2F06%2Fa_2006-os_tavaszi_arviz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Emberpróbáló napok a Duna és a Tisza mentén - A 2006-os tavaszi árvíz képekben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2022/04/06/a_2006-os_tavaszi_arviz#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/17798749" border="0" /></a><br /></p>
tisza
Duna
Árvíztábla
Rekord_árvizeink
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/09au2555_2006_04_04_szent_erzsebet_hid_regi_taban_hid.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2022/03/11/szeged_pusztulasa_az_1879_evi_nagy_arviz
Szeged pusztulása - Az 1879. évi nagy árvíz
2022-03-11T12:16:04+01:00
2022-03-11T12:16:04+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>Az árvizek ellen való küzdelem a természet és a társadalom folyamatosan megújuló csatája, mely megváltoztatja az adott táj arculatát, az ott élők sorsát, a városok és települések történetét. Kitűnően példázza ezt az 1879-es szegedi nagy árvíz, amely méretében és hatásában is felülmúlta az 1838-as jeges árvizet. 143 évvel ezelőtt hullámsírba temetkezett az ország akkor második legnagyobb városa. Szeged 6350 házából csaknem hatezret elpusztított az árvíz, több mint hatvanezren váltak hajléktalanná, és közel másfél száz ember vesztette életét.</strong></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>„A szegedi árvíz, mely az Alföld legvirágzóbb városát dönté romba, egyike azon megrázó katasztrófáknak, miket sötét betűkkel fog följegyezni a történelem.” - </em>Mikszáth Kálmán</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A 19. század második felében egyre előrébb haladtak a Tisza-szabályozás munkálatai és a gátak közé szorított folyó egyre magasabb árvízi csúcsokat produkált Szegeden. Szinte állandósultak a 650 cm feletti tetőzések, de az 1876-os árvíz ennél is magasabban, 786 cm-en tetőzött. A későbbiekben ezt úgy emlegették, mint a Tisza utolsó figyelmeztetését Szeged városának. A folyammérnöki hivatal szakemberei már látták, hogy a gyenge anyagból épített szegedi töltések nem bírnának ki egy ennél is magasabb árvízi csúcsot, de az állami költségvetés figyelmen kívül hagyta a város kérését. Így tehát csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be a katasztrófa.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/tisza-es-maros-szeged-koernyeken-624124-2.jpg" alt="tisza-es-maros-szeged-koernyeken-624124-2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="622" height="459" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szeged városán átfolyó Tisza és az ebbe bele torkolló Maros átnézeti rajza 1860-ból</em></p>
<p style="text-align: justify;">1878 decemberében a megszokottnál is magasabb árhullám indult el a Felső-Tiszán, ezért Szegeden megalakult a vízvédelmi bizottság, vagy más néven „vészbizottság”. Az 1879-es év elején az amúgy is magas vízálláshoz hozzáadódtak a mellékfolyók árvizei is, január második felében 658 cm-rel tetőzött a Tisza Szegednél. Mivel a tél folyamán sok csapadék esett a vízgyűjtőn, így februárban újabb árhullám indult el a Tisza felső szakszán. A töltések ekkor már hónapok óta víz alatt voltak, nehezen bírták a terhelést, folyamatosan erősíteni kellett őket. A vízvédelmi bizottság február 26-tól egyfolytában ülésezett. Február 27-én a városi főkapitány kidoboltatta a vészhelyzetet. Március 3-án bezárták az iskolákat, a várat kijelölték a várost elhagyók gyülekezési helyévé. A halászok ladikjait a város leginkább veszélyeztetett pontjaira irányították. A vészbizottság segélykérő távirataira a honvédelmi miniszter Temesvárról utászkatonákat és pontonokat irányított Szegedre. Putz Lajos – a temesvári hadtest parancsnoka – megérkezése után sikeresen felmérte, hogy további segítségre lesz szükség, ezért később Aradról és Budapestről is érkezett utánpótlás. Március 11-re stabilizálódni látszott a helyzet, a vízszint nem emelkedett tovább és ez reménnyel töltötte el a védekezők szívét. Azonban az éjszaka folyamán támadt hatalmas vihar olyan erővel ostromolta a gátakat, hogy a pusztítás elkerülhetetlenné vált.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/28_23_5_tavirat_1879-bol_1.jpg" alt="28_23_5_tavirat_1879-bol_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="637" height="494" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Távirat 1879-ből</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/szeged-az-1879-iki-szegedi-nagy-arviz-belvaros-a-mai-takarektar-utca-628272.jpg" alt="szeged-az-1879-iki-szegedi-nagy-arviz-belvaros-a-mai-takarektar-utca-628272.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="653" height="408" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A szegedi nagy árvíz egy képeslapon</em></p>
<p style="text-align: justify;">1879. március 12-én hajnali fél kettőkor átszakadt a várost utolsó bástyaként védő vasúti töltés és a víz elárasztotta Szegedet. A pusztítás leírhatatlan volt, a vízszint sok helyen a 3-4 métert is meghaladta. A városi közigazgatás azonnal megkezdte a károsultak mentését, ellátását és elhelyezését. Március 17-én I. Ferenc József és Tisza Kálmán miniszter Szegedre érkezett, hogy megtekintsék az árvízi károkat. Ekkor hangzott el az uralkodó szállóigévé vált mondata: „Szeged szebb lesz, mint valaha…” Ezt követően a király kinevezte Tisza Lajost a szegedi királyi biztosság vezetőjévé, azzal a feladattal, hogy elősegítse a város ellátását, újjáépítését és irányítsa az árvízvédelmi művek létesítését.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/28_23_11_sorsjegy_a_szegedi_es_tiszavideki_arvizkarosultak_javara_1879_junius_1.jpg" alt="28_23_11_sorsjegy_a_szegedi_es_tiszavideki_arvizkarosultak_javara_1879_junius_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="632" height="304" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Sorsjegy a szegedi és tiszavidéki árvízkárosultak javára</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az 1879-es tiszai árhullámot ma már nem tartanánk különlegesnek és valószínűleg bármiféle rendkívüli eszköz igénybevétele nélkül kivédenénk. Ahhoz azonban, hogy idáig eljutottunk, minden bizonnyal hozzájárultak a szegedi nagy árvíz hibái és tanulságai is. Hiszen az árvíz a pusztítás mellett fordulópontot is jelentett. Fordulópont volt Szeged városképének kialakításában, valamint a Tisza-völgy és egész Magyarország árvízvédelmének fejlődésében is.</p>
<p style="text-align: justify;">Tanai Anna</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">Forrás:</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">Fejér László szerk.: Vizeink krónikája, Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest 2001.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">Kaján Imre – Zombori István szerk.: A szegedi nagyárvíz és újjáépítés, Európa Szegedért, Budapest-Szeged 2004.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">Károlyi Zsigmond szerk.: A szegedi árvíz 1879. In: Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">Mikszáth Kálmán: Szeged pusztulása 1879. Szeged</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F03%2F11%2Fszeged_pusztulasa_az_1879_evi_nagy_arviz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F03%2F11%2Fszeged_pusztulasa_az_1879_evi_nagy_arviz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2022%2F03%2F11%2Fszeged_pusztulasa_az_1879_evi_nagy_arviz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szeged pusztulása - Az 1879. évi nagy árvíz"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2022/03/11/szeged_pusztulasa_az_1879_evi_nagy_arviz#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/17777922" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/tisza-es-maros-szeged-koernyeken-624124-2.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2021/12/15/csuszni_vagy_nem_csuszni_kozlekedes_a_jegen_nem_csak_korcsolyaval
Csúszni, vagy nem csúszni? - Közlekedés a jégen (nem csak korcsolyával)
2021-12-15T15:47:54+01:00
2021-12-15T15:47:54+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>A korcsolyázás története egészen a kőkorszakig nyúlik vissza, amikor még közlekedési, és nem pedig szórakozási forma volt. Elődeink állati lábszárcsontokból készült lábbelivel közlekedtek a jégen. Eleinte csupán a csontredőbe kapaszkodtak a lábukkal, később bőrszíjjal erősítették magukhoz. Ekkor még csak az egyik lábukra vették fel az eszközt, a másikkal hajtották magukat. Később, az 1300-as években megjelentek a vas élű fa korcsolyák, a 19. századtól pedig már fémből és acélból készült korcsolyákat is gyártottak.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/maros-tipusu-korcsolya-594681.jpg" alt="maros-tipusu-korcsolya-594681.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="440" height="342" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><em>Maros típusú korcsolya </em></p>
<p style="text-align: justify;">A korcsolyázás mint sport szülőföldjének Hollandiát tekintik, ahol már a 18. században tartottak korcsolyaversenyeket, melyek rohamosan terjedtek el Angliában, Nyugat-Európában és Amerikában. Ekkor alakultak ki a különböző korcsolyasportok (műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong) és a hozzájuk tartozó jégkorcsolyák is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/fortepan_15148_jegpalya_a_varosligeti_tavon_1920.jpg" alt="fortepan_15148_jegpalya_a_varosligeti_tavon_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="594" height="426" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Korcsolyázás a Városligetben (forrás:Fortepan)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Magyarországon 1869-ben bécsi mintára megalakult a Pesti (később Budapesti) Korcsolyázó Egylet, de a korcsolyázás már korábban is jelen volt hazánkban. 1870 januárjában Rudolf koronaherceg jelenlétében megnyitották a Városligeti jégpályát, melynek egy részét az egyesület díjtalanul használhatta. Az eseményről a Vadász és Versenylap így számolt be:</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>„Kevés olly nemes mulatságot nyújthat télen a szabad természet, mellyet mindenki olly könnyen élvezhetne s testét annyira edzené, mint a korcsolyázás, melly felfrissíti tagjainkat, erősiti tüdőnket a hideg behatása ellen, s egész magatartásunkat könnyebbé teszi, nemesíti, jobban mint a táncz. S aztán valami kimondhatlan édes érzetet, mintegy büszkeséget ad, midőn képessé tesz bennünket olly gyors haladásra, melly a legsebesebb állatokkal versenyezhet, s úgyszólván repülni tanít”</em>.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A Pesti Korcsolyázó Egylet téli bálokkal és jelmezes ünnepségekkel igyekezett népszerűsíteni a sportágat. Azonban nem csak a pestieknek adatott meg ez a fajta kikapcsolódási forma. 1895-ben a mai Széll Kálmán tér helyén nyílt meg a budaiak korcsolyapályája, melyet a Budai Torna Egylet működtetett. A főváros lakossága kiváló szórakozásra lelt a korcsolyázásban, amelynek népszerűsége még ma is töretlen.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/korcsolya-idenyjegy-612477-4.jpg" alt="korcsolya-idenyjegy-612477-4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="569" height="430" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Korcsolya idényjegy Molnár Margit részére </em></p>
<p style="text-align: justify;">Annak sem kellet bánkódnia, aki nem tudott korcsolyázni, vagy valamilyen oknál fogva nem korcsolyázhatott, az ő számukra a fakutya jelentette a megoldást. Ennek elkészítéséhez szántalpat, vagy két keskeny lécet használtak, erre pedig egy támlás széket erősítettek. A fakutyát a rajta ülő ember két szöges végű bot segítségével hajtotta, vagy társa – kinek a lábán korcsolya volt – tolta.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl1965e.jpg" alt="kl1965e.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="561" height="897" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fakutyázás a Balaton jegén</em></p>
<p style="text-align: justify;">A Duna Múzeum gyűjteményében olyan tárgyakat is találunk melyek nem a jégen való siklást, hanem - épp ellenkezőleg - a „kapaszkodást” segítették. A vízimolnárok, halászok és nádvágók például jégpatkót használtak, ami<span> egy M-alakú, egy centiméter szélességű vas, melynek alján 2-4 darab ún. „köröm” található. Ezt a két oldalon kialakított kis fülek segítségével kötötték a lábbelijükre. A körmöknek köszönhetően magabiztosan tudtak közlekedni a jégen.</span><span><br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/molnar-jegpatko-596513.jpg" alt="molnar-jegpatko-596513.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="569" height="378" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span><em>Molnár jégpatkó</em> </span></p>
<p style="text-align: justify;">Hasonló eszközre volt szüksége a jégrobbantó szakembernek is. A befagyott folyókon kialakult jégtorlaszok felduzzasztják a folyók vizét és akadályozzák a vízi közlekedést. Ezeket legeredményesebben a jégen készített léken keresztül, a jég alá helyezett töltettel lehet megbontani. A robbantáshoz szükséges töltetet egy szakember helyezi el, aki egy ún. jégsarkantyút visel, melyet bőrszíjjal erősít a talpára. Más jégsarkantyúkkal ellentétben ezzel futni is lehetett a speciálisan kialakított kettős kapaszkodása miatt.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/jegsarkantyu-par-595834.jpg" alt="jegsarkantyu-par-595834.jpg" class="open-in-modal imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="576" height="444" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégsarkantyú pár</em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2009_22_1_jegrobbantas.jpg" alt="2009_22_1_jegrobbantas.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="582" height="360" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégrobbantás a Tiszán</em></p>
<p style="text-align: justify;">A jég, mint a tartósítás egyik alapvető eszköze nagyon fontos kellék volt a háztartásokban. A hűtőszekrények feltalálása előtt a természetes jeget használták hűtésre, melyet a vízparti lakók a közeli tóból, vagy folyóból nyertek, a távolabb élők pedig a jégkereskedőtől vásároltak meg. A jégvágók gyakran használtak jégpatkót/jégsarut védőtalpként, melyet a csizmájuk sarkára/talpára húztak.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/jegsaru-fabol-595544.jpg" alt="jegsaru-fabol-595544.jpg" class="open-in-modal imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="577" height="383" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégsaru fából</em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/jegvagas_a_meder_utcaban_1.jpg" alt="jegvagas_a_meder_utcaban_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="582" height="427" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jégvágók<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Ma már nem használunk természetes jeget tartósításra, és a korcsolyázás is inkább szórakozásként, mintsem a közlekedés egyik formájaként van jelen az életünkben. A műjégnek köszönhetően azt sem kell megvárnunk, hogy folyóinkon és tavainkon kellő vastagságú jégréteg keletkezzen, hiszen a téli időszak beköszöntével számos városban állítanak műjégpályát a korcsolyázás szerelmeseinek.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Felhasznált irodalom:</p>
<p style="text-align: justify;">Sport a jég hátán, Vadász- és Versenylap XIV. évf. 3. szám, 1870. január 30.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F12%2F15%2Fcsuszni_vagy_nem_csuszni_kozlekedes_a_jegen_nem_csak_korcsolyaval%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F12%2F15%2Fcsuszni_vagy_nem_csuszni_kozlekedes_a_jegen_nem_csak_korcsolyaval%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F12%2F15%2Fcsuszni_vagy_nem_csuszni_kozlekedes_a_jegen_nem_csak_korcsolyaval%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Csúszni, vagy nem csúszni? - Közlekedés a jégen (nem csak korcsolyával)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2021/12/15/csuszni_vagy_nem_csuszni_kozlekedes_a_jegen_nem_csak_korcsolyaval#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/16784350" border="0" /></a><br /></p>
Kulisszatitkok
Kedvenc_tárgyaink
0
https://vizmerce.blog.hu/media/image/fortepan_15148_jegpalya_a_varosligeti_tavon_1920.jpg
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/maros-tipusu-korcsolya-594681.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2021/10/04/szechenyi_szemleutja_a_tisza-volgyben
Széchenyi szemleútja a Tisza-völgyben - A 175 éves Tisza-szabályozás előkészítése
2021-10-04T11:19:03+02:00
2021-10-04T11:19:03+02:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>Gróf Széchenyi István pályafutása során két – európai léptékkel is nagyszabású – vízi munkálatnak volt az elindítója és megszervezője: az Al-Duna és a Tisza szabályozásának. E munkáknak évtizedes előzményei voltak, ennek ellenére a gróf nélkül mégsem tudtak kimozdulni a holtpontról. Az Al-Duna szabályozása az 1830-as években megindult, a Tisza-völgy rendezését azonban többszöri nekifutásra sem tudták megkezdeni. A szabályozás politikai kérdéssé vált, Széchenyi azonban felül tudott emelkedni a kormánypárti-ellenzéki vitákon, célja a magyarság erkölcsi és gazdasági felemelkedése volt, és az ehhez vezető út egyik legfontosabb állomásának az Alföld rendezését tekintette.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Tervei valóra váltásának lehetősége akkor nyílt meg előtte, amikor az uralkodó 1845-ben megbízta a Helytartótanács Közlekedési Bizottmányának elnöki teendőivel. Hivatalba lépését követően azonnal munkához látott: áttanulmányozta Beszédes, Vásárhelyi és Lám Jakab szabályozási elképzeléseit, valamint Huszár Mátyás és Lányi Sámuel felméréseit, térképeit. Majd 1845 őszén szemleútra indult a Tisza-völgybe, hogy megnyerje a helyi birtokosokat a szabályozás ügyének. Útja fontosabb állomásait ő maga sorolja fel a következő évben megjelent „Eszmetöredékekben”:</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>„Mindenek előtt a Tisza völgyére irányozni lépteimet, határozván el magamban… ez év szeptember 27-én… útnak is indultam el Pestrül, s pedig Miskolczon és S. újhelyen és a Vásáros Naményba, innen Nagy-Kállón és Debreczenen át Dobra, e helyrül pedig Madarason keresztül Szolnokra, honnét Kun-Szent-Mártonnak Szegedre, és onnan vissza Pestre.”</em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Útjáról naplóbejegyzései tanúskodnak, de a Vízügyi Múzeum gyűjteményében megtalálható a gróffal utazó Paur Iván naplótöredéke, amelyből részletesen megismerhetjük az utazás körülményeit. Néhány nap történése az írásból:</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>„Sept. 28. Gyöngyösről reggeli 7 órakor indultunk és Kápolnán lovakat váltván dél felé Egerbe értünk s hosszasan ebédeltünk ott Lévay kanonoknál… A hosszas ebéd miatt csak 3 óra tájban szabadulhatván Kövesden és Harsányban lovakat váltva estére Miskolczra értünk… Túl a dombon a gróf üveges zárt kocsija, mellyben akkor a gróf komornoka és Németh esküttje üle, feldűlt…</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Sept 29. Az eltört üveges zártkocsi megcsináltatása miatt Miskolczról csak mintegy 8 ½ órakor indultunk… Olasz Liszkán lovakat váltván Patakra mintegy 4 ½ órakor érkeztünk. Ebéd előtt a református főiskola tanítói kara tisztelkedett a grófnál lelkes, de hosszas szónoklattal…</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Oct. 3. Naményban értekezés. Ebéd deszkasátorban."</em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Október 5-én érkezett Debrecenbe, ekkor jegyezte be a Kollégium emlékkönyvébe a később jelmondattá vált szavait: <em>Magyarország rosszul volt, meglehetősen van, jobban lesz!</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/1_reszlet_paur_ivan_utinaplojabol.jpg" alt="1_reszlet_paur_ivan_utinaplojabol.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Részlet Paur Iván útinaplójából</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az út során Széchenyi szinte minden településen gyűléseken ismertette elgondolásait a Tisza és mellékfolyóinak egységes szabályozásáról, s igyekezett rábírni az érdekelt birtokosokat az összefogásra, az ármentesítő társulatok megalakítására. Az egyik legnagyobb hatású beszédét Vásárhelyi Pál jelenlétében mondta el Tiszadobon, Andrássy Gyula kastélyában. A jelenlévők a gyűlés végén megalapították az egyik első tiszai ármentesítő érdekeltséget, a Tisza-Dobi Társulatot.</p>
<p style="text-align: justify;">Paur Iván naplóját olvasva azt gondolhatnánk, hogy Széchenyi csak rajongókkal találkozott. Ám nem mindenhol fogadták lelkesedéssel a grófot. Szolnokra érve díszebédek és vacsorák helyett csak macskazene várta, a szegényes kocsmában mindenkinek magának kellett fizetnie a fogyasztását. A Szolnok környéki birtokosok ugyanis attól tartottak, hogy a felsőbb szakaszokon elvégzett szabályozási munkák majd a nyakukra hozzák a vizet. A szolnoki látogatás mégsem volt hiábavaló, hiszen itt találkozhatott Békés megye küldöttjeivel, akik Széchenyi hatására megalakították Gyulán a Körös-szabályozó Társulatot.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/paur-ivan-mta-tag-fenykepe-626028.jpg" alt="paur-ivan-mta-tag-fenykepe-626028.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="420" height="597" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Paur Iván fényképe</em></p>
<p style="text-align: justify;">Széchenyi körútja utolsó szervező gyűlését október 16-án Szegeden tartotta. Majd visszatérve Pestre, összefoglalta gondolatait az Eszmetörekékek, különösen a Tiszavölgy rendezését illetőleg c. röpiratában. Ezt megküldte az összes érdekeltnek, egyúttal egy központi társulat szükségessége mellett érvelve 1846. január 19-ére kitűzte a Tiszavölgyi Társulat alakuló közgyűlését Pestre.</p>
<p style="text-align: justify;">A gyűlésen a vármegyék, városok és birtokosok képviselői jelentek meg, a tárgyalások eredményeképpen január 26-án aláírták a Tiszavölgyi Társulat alapító okmányát, az ún. Szerződvényt, melynek eredeti, Széchenyi aláírásával ellátott példányát a Vízügyi Múzeum őrzi.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/2_a_szerzodveny_szechenyi_alairasaval.jpg" alt="2_a_szerzodveny_szechenyi_alairasaval.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Szerződvény Széchenyi aláírásával</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ez a központi társulat teremtette meg a lehetőségét a folyó egységes szemléletű szabályozásához, és a munkák megindításához. A gróf a társulat választmányával augusztusban Tiszadobra utazott, ahol 27-én a Dob és Szederkény közötti szakaszon megkezdődött a szabályozás kivitelezése. Az első ásónyom földet maga Széchenyi emelte ki.</p>
<p> </p>
<p>Horváth István</p>
<p> </p>
<p>(A felhasznált dokumentumok a Duna Múzeum gyűjteményét képezik.)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F10%2F04%2Fszechenyi_szemleutja_a_tisza-volgyben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F10%2F04%2Fszechenyi_szemleutja_a_tisza-volgyben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F10%2F04%2Fszechenyi_szemleutja_a_tisza-volgyben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Széchenyi szemleútja a Tisza-völgyben - A 175 éves Tisza-szabályozás előkészítése"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2021/10/04/szechenyi_szemleutja_a_tisza-volgyben#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/16707956" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/1_reszlet_paur_ivan_utinaplojabol.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2021/05/07/nemzetkozi_elismeresben_reszesult_a_duna_muzeum
Nemzetközi elismerésben részesült a Duna Múzeum
2021-05-07T12:59:37+02:00
2021-05-07T12:59:37+02:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>2021. május 6-án a Duna Múzeum különdíjat nyert az Év Európai Múzeuma pályázaton (European Museum of the Year Award/EMYA), amelyet minden évben az Európai Múzeum Fórum (European Museum Forum/EMF) hirdet meg.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A szervezetet és a díjat 1977-ben alapították azzal a céllal, hogy ösztönözzék az európai múzeumok közötti eszmecserét és az inspirációs hálózatok kialakulását. <span>Az EMYA/EMF tevékenysége az évek során a múzeumi versenyből a múzeumi szakma teljes körű átfogásává fejlődött, amely létrejötte óta vezető szerepet tölt be az európai múzeumok közminőségének fejlesztésében. Az évente kiosztott díjak rangos elismerésnek számítanak az egész kontinensen, a díjkiosztó pedig kitűnő alkalmat ad az innovatív megközelítések népszerűsítésére.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/emyalogo-yellow-on-white.jpg" alt="emyalogo-yellow-on-white.jpg" class="imgnotext" width="466" height="379" /></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az EMF kezdetben<span> két fő díjat osztott ki: az Év Európai Múzeuma Díjat (EMYA) és az Európa Tanács Múzeumi Díját, amelyek mellé később számos különdíj is társult. Ezek elnyeréséhez a múzeumoknak egy szigorú és hosszadalmas elbírálási folyamaton kell átesnie, ami azt a célt szolgálja, hogy sikerüljön kiválasztani azokat az intézményeket és jó gyakorlatokat, melyek valószínűleg jelentős hatást tesznek majd a hazai és nemzetközi múzeumi szakmára. Az 1977 óta működő versenyen eddig ötször kapott díjat magyarországi múzeum, melyből immár kettőt* a Duna Múzeum tudhat magáénak.</span><span></span></p>
<p style="text-align: justify;">A<span> szervezet azokat a múzeumokat részesíti külön elismerésben, amik új módszereikkel példaként szolgálhatnak más intézmények számára. 2021-ben a Duna Múzeum is ilyen különdíjat kapott, amelyet a szakmai zsűri értékelése szerint azért érdemelt ki, mert innovatív és magával ragadó módon mutatja be a vízzel való gazdálkodás lehetséges módjait, és felhívja a figyelmet a természeti erőforrásaink helyes kezelésének szükségességére. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/img_7775.JPG" alt="img_7775.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Nagy örömünkre szolgál, hogy a hazai elismerések után (2020 Év Kiállítása cím, Múzeumpedagógiai Nívódíj különdíja) a nemzetközi szakma is kiválónak értékelte a múzeumban folyó munkát. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>*A Duna Múzeum 2003-ban is elnyerte az Európai Múzeumi Fórum különdíját.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F05%2F07%2Fnemzetkozi_elismeresben_reszesult_a_duna_muzeum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F05%2F07%2Fnemzetkozi_elismeresben_reszesult_a_duna_muzeum%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F05%2F07%2Fnemzetkozi_elismeresben_reszesult_a_duna_muzeum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nemzetközi elismerésben részesült a Duna Múzeum"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2021/05/07/nemzetkozi_elismeresben_reszesult_a_duna_muzeum#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/16525406" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/emyalogo-yellow-on-white.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2021/02/08/kalandjaim_deak_andrissal_kajan_imre_koszontoje_deak_andras_80_szuletesnapjara
Kalandjaim Deák Andrissal – Kaján Imre köszöntője Deák András 80. születésnapjára
2021-02-08T15:19:49+01:00
2021-02-08T15:19:49+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>A napokban ünnepelte 80. születésnapját múzeumunk korábbi meghatározó muzeológusa, Deák Antal András. Az alábbiakban Kaján Imre, a múzeum volt vezetőjének köszöntő írását közöljük, aki talán a legközelebbről ismerte/ismeri András igen gazdag munkásságát. Boldog születésnapot András!</strong><strong><br /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Hát igen, nagyon régen volt már, a '80-as évek elején, amikor Andris a Duna Múzeum munkatársa lett. Egy budapesti kolléganő helyére érkezett, aki nem vállalta a kijárást Esztergomba, és mint hogy az általa kezelt (de általa soha fel nem dolgozott) gyűjtemény ott volt, hát nem volt mit tennie. Emlékszem azokra a – furcsa, de nyílt, mindenki előtt zajló – munkamegbeszélésekre, mikor az említett hölgyet kb. félévenként számon kérte a múzeumot is magában foglaló VÍZDOK vezetése, hogy 'ugyan mi lesz a Széchenyi-iratokkal?', ilyenkor kedveskedő, nevető magyarázkodást hallhattunk csak rendre, hogy 'miért nem'. Szívügye volt ez az akkori igazgató Marczell Ferencnek, hiszen nem véletlenül vették meg a soproni Stornó családtól a több száz darabból álló irat és dokumentum együttest.<br />Hogy ez azután a magyar múzeumi, sőt tágabban is mondható: a történeti köztudatba bekerült, az Deák András kollégánk és barátunk érdeme. Nyilván amikor felvették őt a múzeumba, kihangsúlyozták neki az ezzel a gyűjteményi egységgel kapcsolatos elvárásokat – de ez így volt a vezetők szemébe angyalként mosolygó elődjével is...</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/36_orszagos_tortenesz_muzeologus_konferencia_dunaszerdahely_deak_andras.JPG" alt="36_orszagos_tortenesz_muzeologus_konferencia_dunaszerdahely_deak_andras.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><em>Deák Antal András</em></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">És András megcsinálta, mindennek utána ment, nyomozta a levélírókat, cégeket, eredménye pedig egy forráskiadvány lett, Széchenyi-irataink katalógusa. Ez persze csak egy (nem túl vékonyka) kötet, sokkal több annál az, hogy ennek a munkának a mentén Deák András annyi mindent tudott meg a korszakról, Széchenyi Istvánról és kortársairól, a 'legnagyobb magyar' munkásságának részleteiről, hogy gyakorlatilag megkerülhetetlen lett a gróf vízügyes alkotásairól szóló történeti diskurzusban. Nem csak a rengeteg új adattal-adalékkal, amit az esztergomi gyűjtemény feldolgozása hozott, hanem azzal az új szemléletmóddal, amellyel az egykori gazdasági-műszaki beavatkozások (mérnöki munkák) történéseit elemezte. Az akkortól oly kőkeményen racionális megbízói hozzáállás felmutatása Deák András és szerzőtársa (Amelie Lanier) érdeme.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">(Most rögtön írhatnánk, hogy csakúgy, mint Luigi Ferdinando Marsigli és tudóstársai magyarországi tevékenységében, de ezt hagyjuk későbbre, mert még nincs vége Széchenyinek, egy igen fontos dolog még hátra van!)</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Az pedig, hogy a rendszerváltás után mindjárt volt Széchenyi István születése 200. évfordulója. Bizton állíthatom, hogy nem volt senki, aki többet tett abban az esztendőben Deák Andrásnál a megemlékezés oltárára, hiszen könyvekben írt fejezeteket (mint mondtam fentebb: megkerülhetetlen volt), több kiállítást is szervezett, illetve vett részt az előkészítésükben. Mégis kimaradt az évfordulón esedékes nagy kitüntetés-esőből – mondván, hogy ő <i>nem vízügyes</i>. Tudvalevő, hogy a Duna Múzeum a rendszerváltás előtti, környezetügyekkel közös minisztérium 'ottfelejtett' vízügyes kakukkfiókája volt az 1990 utáni Környezetvédelmi Minisztérium irányítása alatt. Sanyarú évek voltak, kibírtuk, még ha olyan méltatlanságok is sújtottak minket, mint ez a skandallum. Hosszú-hosszú éveket kellett várni arra, hogy a vízügyi tárca orvosolja ezt, de becsületére legyen mondva: megtette.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">András ezt a nyilvánvalóan méltatlan eljárást – mondhatom, mert együtt éltük meg – derűvel viselte. 'A díjakat adják...' - mondta, talán önmagát is vigasztalva ezzel. </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Együtt gondolkodtunk a múzeum jövőjéről is ezekben az időkben, hiszen felmerült az is, hogy vajon nem ereszt-e szélnek minket a fenntartó minisztérium? Igaz, ami igaz, nem igazán volt a kedvünkre napi szinten hazudni a 'környezeti gyűjtőkörről', még ha tényleg gyűjtöttünk is ezt-azt a témában, tudtuk, hogy ennek igazából még nincs valós muzeológiai relevanciája. </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Amikor igazgató lettem, azonnal mi ketten ültünk le megbeszélni a múzeum jövőjét: hogyan induljunk el, mire helyezzük a hangsúlyokat és bizony: hogyan kezeljük a koloncokat, amik a múzeum nyakán voltak. Mai napig tisztán emlékszem András kérlelhetetlen és tiszta érvelésére: a tudományos eredmény, a gyűjtemények feldolgozottsága, és a tudományos ismeret-átadás lehet az egyetlen mérce ezután, semmilyen pártpreferencia, vagy egyéb nem jöhet szóba. Könnyű volt ezt így kimondani, hiszen mögöttünk volt már egy munkatársi értekezlet, amelyen az addigi 'pártaktivista' kollégánk helyettesi kinevezésével szemben egy emberként lázadt fel a teljes múzeumi kollektíva. Megcsinálni azonban nem tudtam volna egyedül, hiszen én magam is járatlan voltam mind a vezetéstechnikában, mind pedig a tudományos munka irányításában. Deák András folyamatos támogatása nagyon nagy segítség volt nekem ebben.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/12_fejer_laszlo_bucsuztatasa_a_duna_muzeumban_kajan_imre_deak_andras.JPG" alt="12_fejer_laszlo_bucsuztatasa_a_duna_muzeumban_kajan_imre_deak_andras.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><em>Kaján Imre és Deák Antal András a Duna Múzeum udvarán</em></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Ugyanekkor, kinevezésem után kb. egy órával tanakodtunk már a múzeum jövőjéről. Hol volt még a Széchenyi-évforduló, már akkor nem csak erre kezdtünk figyelni, hanem a múzeum kiemelkedő gyűjteményi darabjainak 'helyzetbe hozására' is. A '80-as évek közepén került a Duna Múzeum gyűjteményébe egy Borda Lajos antikváriustól történő magánvásárlás útján Luigi Ferdinando Marsigli latin nyelvű csodás természettudományi munkája, a Danubius Pannonico Mysicus és Prodromusa, akkor abszolút csúcsnak számító 350 ezer forintos áron.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Jóllehet András még akkor Széchenyi István vízügyi alkotásai szervezése-finanszírozása kutatásával volt leginkább elfoglalva, tudtam már, hogy Marsigli felé kacsintgat. Mind a kettő szálai Bécsbe vezettek, és nem is nagyon lehetett már továbblépni egyik témában sem anélkül, hogy az ottani forrásokat ne kutassa meg valaki. Emlékszem, azon a legelső megbeszélésünkön megígértem Andrásnak, hogy megkapja a külföldi kutatás lehetőségeit, minden áron. Hamar meg is lett ez, sőt András volt az első használója a múzeum legelső laptopjának is. Egy legalább tíz kilós táskagépet vittünk ki neki a Collegium Hungaricumba Bécsbe (emlékszem, nem volt még ilyesmi a magyar üzletekben egyáltalán, egy példány jelent meg a Madách Színház melletti műszaki bizományi boltban, akkor 70 ezer forintos elképesztően magas áron. De kellett, megvettük, azon tanulta aztán az egész múzeum a billentyűzet használatát...).</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Hogy aztán mi lett a Marsigli-történet vége (ha egyáltalán vége van már, nem hiszem), azt mindenki tudja, aki kicsit is odafigyel a 17-18. század fordulójának tudománytörténetére: több száz eddig ismeretlen kéziratos térkép az akkor töröktől visszafoglalt Magyarországról, a Marsigli kötetek magyarul, és mindezek közreadva könyvekben és digitális adathordozón. Talán ez utóbbi, a Duna Múzeum kiadványa volt a legelső tudományos digitális kiadvány kies hazánkban!</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">És ezúttal az elismerés sem maradt el: előbb Olaszország tüntette ki Andrást (hiszen Marsigli magyarországi munkássága az olasz tudományosság csillagát fényesítette), majd a múzeumi történészek éves Wellmann Imre díját kapta meg. Mindkettőt nagyon megérdemelte, mondhatni: járt neki.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Ahogyan a tudományban szokás, a kutató egyre mélyebbre fúrja magát a témájában, jóformán már ki se látszik abból a maga vájta kútból. András is ilyen, a Marsigli és kortársai életműve történetének csiszolásával -foglalkozik immár. Finomhangolás – mondhatnánk, de bizony a muzeológiában (is) a részletekben bújik meg az ördög, és nagyon nem mindegy, hogy 'Gizike, vagy gőzeke', már pedig – különösen elégséges korabeli latin és német nyelvhasználati tudás híján – elég sok a korszakkal foglalkozó kutató halad tévúton és von le téves következtetést emiatt. </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/4_a_duna_folfedezese_konyv_bemutatoja.JPG" alt="4_a_duna_folfedezese_konyv_bemutatoja.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><em> Deák Antal András a Duna fölfedezése c. könyv bemutatóján</em></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Adjon tehát a Jóisten erőt és egészséget Deák András Barátunknak még nagyon sokáig ahhoz, hogy pátyolgassa-terelgesse a tudománytörténet kutatóit, szorgalmával és kitartásával mutasson példát az utána jövőknek a történeti muzeológiában.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Nyolcvan év nagy idő, de aki mögött olyan életmű van, mint András mögött, annak az embernek könnyű a visszanézés, mert látszanak az út menti mérföldkövek. Negyven év a muzeológiában, az is rengeteg, hát még együtt végigélve! (Mondhatnánk, de nem mondjuk, hogy 'még asszonyból is sok', de ismétlem: nem mondjuk.) Így aztán Andris, még egyszer: Isten éltessen sokáig!</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Barátod és munkatársad imre</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">kaján imre</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F02%2F08%2Fkalandjaim_deak_andrissal_kajan_imre_koszontoje_deak_andras_80_szuletesnapjara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F02%2F08%2Fkalandjaim_deak_andrissal_kajan_imre_koszontoje_deak_andras_80_szuletesnapjara%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F02%2F08%2Fkalandjaim_deak_andrissal_kajan_imre_koszontoje_deak_andras_80_szuletesnapjara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kalandjaim Deák Andrissal – Kaján Imre köszöntője Deák András 80. születésnapjára"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2021/02/08/kalandjaim_deak_andrissal_kajan_imre_koszontoje_deak_andras_80_szuletesnapjara#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/16419748" border="0" /></a><br /></p>
Kulisszatitkok
Munkatársaink
Kulissza_titkok
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/36_orszagos_tortenesz_muzeologus_konferencia_dunaszerdahely_deak_andras.JPG
https://vizmerce.blog.hu/2021/02/02/vizes_elohelyek_veszelyben_a_szigetszentmiklosi_olajszennyezes
Vizes élőhelyek veszélyben – A szigetszentmiklósi olajszennyezés
2021-02-02T12:46:15+01:00
2021-02-02T12:46:15+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>50 éve, 1971. február 2-án írták alá Ramsarban a vizes élőhelyek védelméről szóló megállapodást és nyilvánították február második napját a Vizes élőhelyek világnapjának. A nemzetközi egyezményhez Magyarország is csatlakozott, így számos hazai vizes élőhely került védelem alá. Vizes élőhelynek azokat a területeket nevezzük, ahol a természeti környezet és a hozzá tartozó állat-és növényvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező. Ilyen élőhely a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágban található úszóláp is, amelyet tavaly decemberben hatalmas mértékű olajszennyezés ért.</strong></p>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/psx_20201218_124356.jpg" alt="psx_20201218_124356.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><em>Vízmérce a szennyezett területen - Fotó: Ovf / Romet Róbert<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Mi az úszóláp?</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong></strong>Az úszóláp Európában csak néhány helyen található meg, igen ritka képződmény. Olyan terület, amely állandó vízhatásnak van kitéve, lebeg a vízen, mint egy hatalmas tutaj. Élő rendszerei tőzeget halmoznak fel, melybe gyökeret ereszt a növényzet; a bokrok, nádasok, és ha a tőzeglemez kellően megvastagszik, akkor akár fák is. Így a láp fogalmába nem csak a tőzeges terület tartozik bele, hanem az azt borító növénytakaró is.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/szigetszentmiklos-uszolap-3.jpg" alt="szigetszentmiklos-uszolap-3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az úszóláp nyáron - Fotó: budapestkornyeke.hu</em></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Miért olyan jelentős?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Ráckevei-Soroksári- Duna-ág Natura 2000 terület és a természetvédelmi törvény által védett ún. <em>ex lege</em> lápterület, ahol közel 69 hektárnyi tőzegpáfrányos élőhelyet tartanak számon. Ezek közül a Ráckevei Duna-ág hókonyai 1-lápot érte a szennyezés, melynek következtében az itt élő növény- és állatvilág - mintegy 2000 négyzetméternyi területen – gyakorlatilag elpusztult. Az ehhez hasonló élőhelyeken a tőzegpáfrány mellett számos védett és ritka faj megtalálható, mint például a réti csík, a mocsári teknős, a lápi póc vagy a széles kárász. Nem beszélve azokról a parányi élőlényekről, melyek felszín alatt, a nád szárán telepednek meg és fontos szerepet játszanak a víz tisztításában. Maga a láp is részt vesz a víz megtisztításában, hiszen a vízben úszó oldott szerves anyagokat magába építi és tőzeggé alakítja.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/rrz_8049kicsi.jpg" alt="rrz_8049kicsi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Tuxor kétéltű géppel termelik ki a szennyezett növényzetet - Fotó : Ovf / Romet Róbert</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/rrz_7588kicsi.jpg" alt="rrz_7588kicsi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A szennyezett víz kiszivattyúzása - Fotó : Ovf / Romet Róbert</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A szennyezés számokban</strong></p>
<p style="text-align: justify;">2020. december 12-én 11:30 perckor érkezett a lakossági bejelentés, hogy a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágban olajszennyezés nyomaira bukkantak. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakembere 13 órakor érkezett ki a területre és szinte azonnal elrendelte a harmadfokú vízkárelhárítási készültséget. Az első vizsgálatok során kiderült, hogy kb. 2-5 cm vastagságú olaj és olajsáros iszap úszik a víz felszínén. A legfontosabb feladat a szennyeződés lokalizálása, körbekerítése volt, hogy az ne jusson ki az élővízbe. Ehhez lánctalpas kétéltű gépekkel (Tuxor) egy ösvényt vágtak a nádasban az olajfolt körül és ebbe egy 150 méter hosszú felfújható merülőfalat fektettek le. Így 1830 négyzetméternyi területet sikerült bekeríteni. A szakemberek több helyen ún. olajfelitató paplanokat helyeztek el, melyek felszívják és magukban tartják az olajat. A kárelhárításban résztvevők napi 4-5 ezer liter fáradt- és motorolajat szívtak le vákuumszivattyús eszközök segítségével. Az elkerített területről kitermelték és elszállították a szennyezett növényzetet és az olajsáros iszapot is. Az elhárítást a <em>Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest)</em>, a <em>Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok), </em>az<em> Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) </em>valamint a<em> Duna-Ipoly Nemzeti Park </em>szakemberei mellett számos civilszervezet, egyesület és magánszemély is segítette. <em> </em></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/rrz_7451_w592px.jpg" alt="rrz_7451_w592px.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A merülőfal elhelyezése - Fotó : Ovf / Romet Róbert</em></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Visszatér az eredeti állapot?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az elsődleges feladat, a kárelhárítás (a láp megtisztítása, és a szennyezett anyag eltávolítása) már megtörtént, de továbbra is 24 órában figyelik a területet, ha újabb szennyeződés jelenne meg. Ezt követi a kármentesítés, mely a korábbi állapotok visszaállítását és a terület újra betelepítését jelenti. Ez februárban fog kezdődni, így, ha minden jól megy 3-4 éven belül már észrevehető lesz a változás, de a korábbi állapot létrejöttéhez 20-30 év szükséges. Kutatók szerint az az életközösség, ami ott volt, már nem fog kialakulni.</p>
<p>Tanai Anna</p>
<p> </p>
<p>Forrás:</p>
<p>Olajkatasztrófa, Kék Bolygó – Áder János podcastja<br /><a href="https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9mZWVkcy5zb3VuZGNsb3VkLmNvbS91c2Vycy9zb3VuZGNsb3VkOnVzZXJzOjg5NjI1MjE5Ny9zb3VuZHMucnNz/episode/dGFnOnNvdW5kY2xvdWQsMjAxMDp0cmFja3MvOTYyOTYyMTE0?hl=hu&ved=2ahUKEwjL7OWglb7uAhUK8BQKHdcmCM0QieUEegQIBhAI&ep=6">https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9mZWVkcy5zb3VuZGNsb3VkLmNvbS91c2Vycy9zb3VuZGNsb3VkOnVzZXJzOjg5NjI1MjE5Ny9zb3VuZHMucnNz/episode/dGFnOnNvdW5kY2xvdWQsMjAxMDp0cmFja3MvOTYyOTYyMTE0?hl=hu&ved=2ahUKEwjL7OWglb7uAhUK8BQKHdcmCM0QieUEegQIBhAI&ep=6</a></p>
<p><a href="https://natura.2000.hu/hu/teruletek/r/HUDI20042">https://natura.2000.hu/hu/teruletek/r/HUDI20042</a></p>
<p><a href="https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/olajszennyezes-szigetszentmikloson">https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/olajszennyezes-szigetszentmikloson</a></p>
<p><a href="http://www.termeszetvedelem.hu/ramsari-egyezmeny">http://www.termeszetvedelem.hu/ramsari-egyezmeny</a></p>
<p><a href="https://www.youtube.com/watch?v=XucX8kzgr8k&feature=emb_title">https://www.youtube.com/watch?v=XucX8kzgr8k&feature=emb_title</a></p>
<p> <a href="http://ovf.hu/hu/korabbi-hirek-2/rackevei-soroksari-dunaag-olajszennyezodes">http://ovf.hu/hu/korabbi-hirek-2/rackevei-soroksari-dunaag-olajszennyezodes</a></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F02%2F02%2Fvizes_elohelyek_veszelyben_a_szigetszentmiklosi_olajszennyezes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F02%2F02%2Fvizes_elohelyek_veszelyben_a_szigetszentmiklosi_olajszennyezes%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F02%2F02%2Fvizes_elohelyek_veszelyben_a_szigetszentmiklosi_olajszennyezes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vizes élőhelyek veszélyben – A szigetszentmiklósi olajszennyezés"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2021/02/02/vizes_elohelyek_veszelyben_a_szigetszentmiklosi_olajszennyezes#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/16412840" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/psx_20201218_124356.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2021/01/05/az_ev_hala_a_jaszkeszeg
Az év hala – A jászkeszeg
2021-01-05T13:02:44+01:00
2021-01-05T13:02:44+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>A Magyar Haltani Társaság a korábbi évekhez hasonlóan idén is kereste az év halát. A nyertes jászkeszeg mellett az angolnára és a fürge csellére lehetett voksolni 2020. december 31-ig.</strong><strong></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A szavazók 49 százaléka szerint ebben az évben a jászkeszeg érdemelte az első helyezést. Ez az ezüstös színű pontyféle élőhelyét tekintve a nagyobb folyókat kedveli, de megtalálható a gyakran felfrissülő tavakban is, mint amilyen a Tisza-tó, a Balatonban azonban ritkán fordul elő. Nyugat-Németországtól egészen Szibériáig felbukkanhat, hazánkban igen gyakori faj.</p>
<p style="text-align: justify;">Közepes termetű hal, világos, ezüstös pikkelyei miatt Herman Ottó még ónos jásznak nevezte. Pirosas színű alsó úszói miatt gyakran összetévesztik a vörösszárnyú keszeggel vagy a bodorkával, azonban a jászkeszegnek apróbbak a pikkelyei.</p>
<p style="text-align: justify;">Táplálékként az üledékben rejtőző puhatestűeket, gerinctelen állatokat, férgeket fogyasztja. Herman Ottó szerint rovarcsalival felszerelt horoggal könnyedén kifogható.</p>
<p style="text-align: justify;">A jászkeszeg késő tavasszal ívik, amikor ikráit a sóderes mederfenékre, vagy a vízi növényzetre rakja. Az ívási időszakban (április 15-től május 31-ig) fogásuk tilos. Ősszel rajokba verődik, és a meder mélyebb részein telel.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/29_kep_17_jaszkonyjo.jpg" alt="29_kep_17_jaszkonyjo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fenti ábrázolás Luigi Fernando Marsigli 1726-ban kiadott Danubius Pannonico-Mysicus című hatkötetes Duna-monográfiájában szerepel, amelyben a pontos felméréseken alapuló térképek mellett bemutatásra kerültek Magyarország és a Duna-mente népei, földrajzi, biológiai, régészeti érdekességei, bányászati és ásványtani viszonyai is.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Tanai Anna</p>
<p style="text-align: justify;">forrás: http://haltanitarsasag.hu/azevhala_hu.php</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F01%2F05%2Faz_ev_hala_a_jaszkeszeg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F01%2F05%2Faz_ev_hala_a_jaszkeszeg%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2021%2F01%2F05%2Faz_ev_hala_a_jaszkeszeg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az év hala – A jászkeszeg"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2021/01/05/az_ev_hala_a_jaszkeszeg#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/16372798" border="0" /></a><br /></p>
0
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/29_kep_17_jaszkonyjo.jpg
https://vizmerce.blog.hu/2020/12/16/karacsonyi_udvozletek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol
Karácsonyi üdvözletek a Duna Múzeum gyűjteményéből
2020-12-16T13:32:00+01:00
2020-12-16T13:32:00+01:00
Duna Múzeum
https://blog.hu/user/1126208
<p style="text-align: justify;"><strong>Múzeumunk képeslapgyűjteményében Magyarország mintegy félezer települését, valamint határon túli falvak, városok hajdani képét megörökítő képes levelezőlap található. Ezek többségének témája valamilyen formában kapcsolódik a vízhez: régi strandfürdők, hidak, kutak, hajók, vízimalmok képei idézik fel a víz hasznosítási formáit a 19. század végétől napjainkig. A postára adott lapok közül a legtöbbet nyáron adták fel, amikor a család üdülni ment, és tudatta az otthoniakkal, hogy miként telnek napjaik a Balaton parton, vagy éppen Herkulesfürdőn. De akadnak köztük olyanok is, melyeket karácsonykor írtak és küldtek el, hogy áldott, békés karácsonyt és boldog új esztendőt kívánjanak egymásnak. Ezekből készítettünk most egy válogatást a teljesség igénye nélkül.</strong></p>
<p>1940. december 2. Csíkszenttamás</p>
<table width="600" height="359">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 292px;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl122h_1.jpg" alt="kl122h_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></td>
<td style="width: 292px;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl122e.jpg" alt="kl122e.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">„<em>Kedves jó Ami testvér!</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Megkezdődött az Ádvent és egyengetjük az Úr útját a lelkekhez… Kétszer is jártam a történelmi határon – sőt azon is túl – a csángók földjén és most ebben az ősi nemespatinájú, kedves székely faluban helyettesítem a papot. Tegnap kétszer is prédikáltam ezeknek az egyszerű, romlatlan jó embereknek és nagyon sok örömem volt köztük. Ittmaradnék, oly szívesen ittmaradnék ezek papjául, csendesen elrejtőzve.</em></p>
<p style="text-align: right;"><em>Nagyságos Liszka Amál Úrleánynak</em>”</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">1903. december 31. Kassa</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl439e.jpg" alt="kl439e.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl439h.jpg" alt="kl439h.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">„<em>Kedves Sárika! Igen szépen köszönöm a megemlékezést ha találkozol Klinga Annával kérdezd meg hogy mért nem ír nekem. Csak írjál vissza minél hamarább. Boldog új évet kíván Hrebik I. <br /></em><em>Felber nénit csókoltatom.<br /></em><em>A jövő lapban megírom mit kaptam karácsonyra!<br /></em><em>Csókol ölel hű barátnőd: Irén.</em></p>
<p style="text-align: right;"><em>Szépreményű Scherman Sárika úrleánynak.</em>”</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">1900-as évek, Szarvkő (ma: Hornstein)</p>
<table width="619" height="469">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 301.5px;">
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl1493e_1.jpg" alt="kl1493e_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="286" height="459" /></p>
</td>
<td style="width: 301.5px;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl1493h.jpg" alt="kl1493h.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">„<em>Kedves Feri!</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Édes anyád által Luisának átadott couponokat a szarvköi kis Jézuska nektek küldötte. Köszönöm szépen a Soproni Kriszlkindlé</em><em><sup>1</sup> füstölgő jó adományát. Jó ünnepeket kívánva tisztelettel maradtam jóakaró berma atyád Mátyás. </em></p>
<p style="text-align: right;"><em>Tekintetes Leitner Ferenc úr</em>”</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">1910. december 22. Túrkeve</p>
<table width="620" height="406">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 302px;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl1627e.jpg" alt="kl1627e.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="268" height="168" /></td>
<td style="width: 302px;"><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl1627h_1.jpg" alt="kl1627h_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="261" height="416" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div class="frame">
<p>„<em>Édes Öregem!</em></p>
<p><em>Szerencsésen megérkeztem ebbe a sárfészekbe. Boldog ünnepeket kíván barátod Sándor. (Endrédi u. 1485.)</em></p>
<p style="text-align: right;"><em>Tek. Englőner Lajos Úrnak</em>”</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">1968. karácsonya, Sydney</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl1743e.jpg" alt="kl1743e.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl1743h.jpg" alt="kl1743h.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<div class="frame">
<p>„<em>Itten így ünneplik a karácsonyt. Szeretettel Öcidtől</em>.”</p>
</div>
<p>Tanai Anna</p>
<p> </p>
<p><small><sup>1</sup>Más néven Kriszkindli. Az osztrák Christkindl szóból ered, jelentése: gyermek Jézus, Jézuska, vagy karácsonyi ajándék</small></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2020%2F12%2F16%2Fkaracsonyi_udvozletek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2020%2F12%2F16%2Fkaracsonyi_udvozletek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvizmerce.blog.hu%2F2020%2F12%2F16%2Fkaracsonyi_udvozletek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Karácsonyi üdvözletek a Duna Múzeum gyűjteményéből"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vizmerce.blog.hu/2020/12/16/karacsonyi_udvozletek_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol#comments"><img class="item_ctp" src="https://vizmerce.blog.hu/rss/image/post/id/16345296" border="0" /></a><br /></p>
Kincsesláda
Üdvözlet_a_múltból
0
https://vizmerce.blog.hu/media/image/kl439h.jpg
Vízmérce
https://vizmerce.blog.hu
https://m.blog.hu/vi/vizmerce/image/kl122h_1.jpg