Mielőtt az első hidak megépültek volna, kompok szolgáltatták a biztonságos átkelést az emberek számára egyik partról a másikra. Mivel a forgalom egyes szakaszokon rohamosan nőtt, ezért egy idő után szükségessé vált a hidak építése. Először hajóhidakkal biztosították a könnyedebb közlekedést, melyeken egyszerre mindkét irányba lehetett jönni-menni, így nem volt többé forgalmi fennakadás.
A 17. századtól kezdve Magyarországon is megépültek az első hajóhidak, majd ezeket fölváltották az állandó hidak. Ahhoz, hogy valaki áthaladhasson rajtuk, kezdetben még meghatározott tarifát kellett fizetnie. A hídvámért cserébe az utazó elismervényt, azaz hídbárcát – fém lapocskát – kapott, melyet a túlparton az ellenőröknek le kellett adnia. A hídvám összege más volt egy vándor, lovas vagy akár egy társzekeres esetében. A nemeseknek azonban egészen a Lánchíd megépüléséig nem kellett vámot fizetniük olvashatjuk a Fejér László szerkesztette Vizeink Krónikája című könyvben. Széchenyi javaslatára azonban törvénybe foglalták, hogy mindenki köteles hídvámot fizetni, hogy a magas építési és fenntartási költségeket részben fedezni tudják az átjáró-forgalom bevételeiből.
Budapest első kőhídja a Lánchíd volt, amely Széchenyi szervezőmunkájának köszönhetően épülhetett meg. Az angol mérnök, Tierney Clark tervezte és a skót Adam Clark vezetésével épített híd 1876-ig biztosította egyedül a két város Pest és Buda között a zökkenőmentes átkelést. Akkor megépült a Margit híd, amit azután sorban követett a többi.
Budapest ostromára a II. világháború utolsó hónapjaiban került sor. Ennek következménye lett, hogy a védekező német és magyar csapatok – csak, hogy lassítsák a szovjetek előrehaladását – a fővárosban felrobbantották az összes Duna-hidat.
A roncsok eltakarítása és az újjáépítés évtizedekig tartott. Elsőként a Lánchidat építették újjá, megépülésének századik évfordulójára, a munkálatok pedig 1964-ben az Erzsébet-híd üzembe helyezésével fejeződtek be.
Napjainkban már hét közúti és két vasúti híd köti össze a Duna két partját.
A képeslapok a Duna Múzeum gyűjteményének részei.
Pifkó Szera
