225 éve született gróf Széchenyi István
2016. szeptember 23. írta: Duna Múzeum

225 éve született gróf Széchenyi István

Széchenyi István gróf tekintélyes arisztokrata család sarjaként látta meg a napvilágot 1791.szeptember 21.-én Bécsben.  Édesapja, Széchenyi Ferenc nagy gondot fordított fia  nevelésére és műveltségének formálására. Annak ellenére, hogy képzése még 17 évesen nem volt teljes, mégis 1809 tavaszán, két bátyjával együtt csatlakozott ahhoz a nemesi felkeléshez, amely Napóleon ellen vonult hadba. Miután az irreguláris sereg néhány hónap múlva feloszlott, tiszti rangot kapva a birodalom hadseregébe vállalt szolgálatot, ahol a huszárkapitányi rangig vitte.Igazi világpolgár volt: szerette a társasági életet, utazásokat tett Nyugat-Európában valamint a Közel-Keleten. A gondtalan életmódot lassan maga mögött hagyó Széchenyi egy idő elteltével tudatosan keresett értékes életcélt magának. Értékrendjét és világlátását az irodalmi remekműveken kívül, korának tudományos és politikai munkái formálták és alakították. 34 éves korára igazán fontossá vált számára a haza fejlődése, ezért 1825 novemberében a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására, melynek később alelnöke lett.

szechenyi_istvan_4040_k.jpg

 Magyar Nemzeti Múzeum / Képcsarnok

A hadseregből kilépve egyre aktívabb közéleti szerepet vállalt. Az ország modernizálására elsősorban arisztokrata társait akarta megnyerni. Magyarország modernizálásának, a válságba jutott feudális rend erőszakmentes felszámolásának, a polgári társadalom és a tőkés gazdasági rend fokozatos megteremtésének programját három fő művében, a Hitelben, a Világban és a Stádiumban vázolta fel. Ezzel nagy szerepet vállalt a nemesek körében kibontakozó liberális reformmozgalomban. Széchenyi mellett Kossuth is a liberalizmus eszméinek alapján képzelte el az ország átalakulását, csak más eszközökkel és ütemben. Kettőjük jelentős szellemi vitája Széchenyi röpiratának- A kelet népe- megírásától egészen 1848-ig tartott. A grófnak a politikai szintéren való tevékenykedése mellett fontos volt a közjót szolgáló elit kinevelése is, ezért kaszinókat, lóversenypályák létesítését kezdeményezte. Ezen kívül az Al-Duna szabályozásának királyi biztosaként a Duna déli szakaszának hajózhatóvá tételével, a dunai és balatoni gőzhajózás illetve a Tisza-szabályozás megindításával, hidak építésével is foglalkozott.Gazdag életpályájának fő műve a Lánchíd megépítése volt, amely Pest és Buda között az első állandó híd volt, melyet a közteherviselés jelképének is szánt. Az 1848-as forradalom utáni időszakban nem sok ideje maradt a szellemi munkára, mivel az első független, felelős magyar minisztérium közlekedésügyi minisztériumának vezetője lett. A rá nehezedő terhek következtében idegrendszere meggyengült ezért élete utolsó szakaszát egy Döbling melletti szanatóriumban töltötte.

Forrás: Nemzeti évfordulóink 2016 - Fónagy Zoltán

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr7111732911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.