Nekem a Balaton… Vitorlázás a magyar tengeren
2018. június 22. írta: Duna Múzeum

Nekem a Balaton… Vitorlázás a magyar tengeren

A vitorlássport kialakulása Magyarországon

A Balaton és környéke minden szabadtéri sportág űzésére alkalmas, azonban nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy az egyik legnagyobb hírnévnek örvendő balatoni sportág a vitorlázás. A tó vizén a régi időkben is jártak vitorlások, de akkor még élelemszerzés céljából. A vitorlássport csak később alakult ki és terjedt el hazánkban. Ennek egyik előzménye volt, hogy a Festetich család a XVIII. században Fenékpusztán hajógyárat alapított holland és trieszti hajóácsok segítségével. Ebben a műhelyben készült Festetich György híres vitorlás hajója, a Phönix is, melyet 1797-ben avattak fel.


phonix_vitorlashajo_makett.jpeg                      A Phönix makettje a Duna Múzeum gyűjteményéből

Mint oly sok minden, így a magyar sportvitorlázás is Széchenyi István nevéhez köthető, aki Angliából hozatott magának egy könnyű hajót, melyet először a Fertő-tavon, majd a Balatonon használt. Később, az 1860-as években magyar főurak egy csoportja megalapította a Balaton-Füredi Yacht Egyletet. Az egylet elnöke Batthyány Ödön volt, aki ekkorra már több győzelmet is aratott külföldi versenyeken. Sajnos a Balaton-Füredi Yacht Egylet csakhamar megszűnt, a hajók pedig gondozás hiányában tönkrementek.

Ezen a krízisen tovább lendítette a hazai vitorlássportot Richard Young, aki 1881-ben Balatonfüreden hozta létre vitorláshajó-műhelyét. A következő évben már sor is került az első balatoni vitorlás versenyre. Ennek köszönhető, hogy megalakult a Stefánia Yacht Egylet, mely később a Magyar Yacht Club, majd a Királyi Magyar Yacht Club nevet viselte.

vitorlasok_dm.jpg                    Vitorlásmakettek a Duna Múzeum gyűjteményéből

A XX. században tovább nőtt a vitorlázás, mint sportág népszerűsége. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy ebben az időszakban kezdték felfedezni a Balatont, mint üdülőhelyet. 1912-ben létrejött a Balatoni Yacht Club, melynek főként az ún. jolle-vitorlázók voltak a tagjai. Az I. világháború megakasztotta a vitorlássport fejlődését. A háború után szükségessé vált egy olyan szervezet felállítása, amely felkarolja és összefogja a sportág képviselőit. Ez volt a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség. 1930-ban már nemzetközi versenyeket, 1933-ban pedig Európa bajnokságot rendeztek Füreden. A hazai versenyek közül a Kékszalag és a Csillagtúra voltak a legjelentősebbek. A II. világháború után nagy nehézségek után a Magyar Vitorlás Szövetség megszervezte edzőtelepét Balatonlellén, így újra megindulhatott a vitorlázás a magyar tengeren. A versenyek mellett tanfolyamokat, edzéseket is indítottak a vitorlázni vágyóknak.

A Kékszalagról...

Az első Kékszalag vitorlásversenyt 1934-ben rendezték meg, melynek versenykiírása így szólt:

"Egy 140-160 km-es navigációs verseny - a partok érintése nélkül - nagy figyelmet, hajós felkészültséget, vitorlázó tudást és egész embert kíván. Éppen ezekért a hajós erényekért óhajt a Hungária Yacht Club egy versenyt kiírni, melynek első díja a Balaton kék szalagja volna."

kekszalagert.jpeg

 

 

kekszalagert2.jpeg          Az érem a legelső, 1934-es versenyről származik és természetesen a Duna Múzeum gyűjteményéből való.

Ez a vitorlás tókerülő verseny Európa legrégebbi és leghosszabb távú versenye. Az ötlet olyan lelkes magyar versenyvitorlások fejéből pattant ki, mint Antal Miklós, Grofcsik János, dr. Tuss Miklós, dr. Keresztúry Gyula és barátaik. Az első verseny 1934 július 27-én rajtolt, 21 hajóval. A táv akkor 155 km volt légvonalban. A megalkotók úgy találták ki a versenyt, hogy azon bármilyen típusú hajóval részt lehessen venni. A vízi megmérettetésen az győz, aki a leggyorsabb, legkitartóbb. Elsőként a Rabonbán nevezetű 30-as cirkáló ért be a célba, melyet Ugron Gábor vezetett. A legelső verseny oly nagy sikert aratott, hogy azóta kétévente megrendezésre kerül. (Kivétel a II. világháború utáni pár év).

rabonban.jpg                       Bujtor István a legendás Rabonbán fedélzetén (forrás: Facebook)

Ma egy 160 km-es távot kell teljesíteniük a vitorlázóknak. A futamnak nincs pontosan meghatározott útvonala, a rajt és a cél a balatonfüredi kikötő előtt van. Ezen kívül három másik ún. pályajel van, mégpedig Balatonkenese, Siófok és Keszthely előtt. Ezeket kell érinteniük a vitorlásoknak. A versenyt az nyeri meg, aki ezt a távot minél gyorsabban megteszi, és leghamarabb beér a célba.

kekszalag_balatonfured_tersegeben-fortepan.jpg                         Verseny a balatoni Kékszalagért (Fortepan)

Régen a kék színű szalagot nem tűzhette ki akárki az árbócára. Csak a tengerek leggyorsabb vitorlásának járt ez a megtiszteltetés. Ezt a hagyományt később a gőzhajók is átvették. Majd a vitorlássport terjedésével a tavakon is kialakultak olyan komoly megmérettetések, melyek győztesei kiérdemelték a kék szalagot. Innen ered a balatoni Kékszalag vitorlásverseny neve. 

A Duna Múzeum 2018. június 23-án nyíló hajómakett kiállításán olyan vitorlás hajók makettjei is megtekinthetők, melyek egykor a Balaton vizét szelték, egyikkel-másikkal még ma is találkozhatunk.

A vitorlások által oly gyakran használt elköszönést idézve:

Jó szelet!

 

Tanai Anna

 Duna Múzeum

 

Forrás: Bedő István: Vitorlázz velünk! 1970. Budapest, www.kekszalag.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr9114064899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.