Kincs a mélyből
2018. október 09. írta: Duna Múzeum

Kincs a mélyből

Felszín alatti vizeink

A Föld felületének 71 %-át víz borítja. Ennek azonban csak 2,5-3 %-a édesvíz. Édesvizeink 80 %-a a jégtakarókban található, így tehát a ténylegesen rendelkezésre álló édesvíz a teljes vízkészlet 0,5 %-át teszi ki.  Ennek a fél százaléknak a 98 %-a felszín alatti víz. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy bővelkedik a felszín alatti vizekben, azonban a felszín feletti vizeink több mint 90 %-a külföldről érkezik hazánkba. Ezért a beérkező folyóink vízminőségét és mennyiségét nem tudjuk szabályozni.

fold_vizkeszlete.jpg

A felszín alatti vizeket ivóvízellátásra, öntözésre, ipari célokra, valamint a termál- és gyógyfürdők működtetésére is használjuk. Emellett a növényzet és a mezőgazdaságunk szempontjából is jelentősek, hiszen számos növény az alulról felszivárgó talajnedvességből táplálkozik.

 

 „...a víz nemzeti vagyon, annak mennyiségi és minőségi megőrzése megköveteli a vízzel, a vízkészlettel való megfelelő gazdálkodást.” - 2013. évi Nemzeti Vízstratégia

 

Felszín alatti vizeink kitermelése

A felszín alatti víz kitermelésére szolgáló földbe mélyített építmény a kút. Három fő része van: maga a kút, amely összegyűjti a vizet, a vízkitermelő eszköz, amivel a vizet kiemelhetjük, és a kútfej kiképzés, ami a vízkitermelőt tartja és megóvja a kút vizét a szennyeződésektől. A kutaknak számos fajtáját különböztethetjük meg, melyeket csoportosíthatunk az építési módjuk, vagy a működésük alapján.

kutfuras_foto_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol.jpeg

Kútfúrás - fotó a Duna Múzeum gyűjteményéből (Margitsziget)

Már őseink is hamar rájöttek arra, hogy a víz a földi élet nélkülözhetetlen eleme; ezért létesítették településeiket források, patakok, folyók mentén. Majd felismerték, hogy a felszín alatti vizek sokkal tisztábbak és fogyasztás szempontjából biztonságosabbak is. Így kezdetleges kutakat alakítottak ki, hogy elérjék a talajban rejtőző vízkészleteket. Ilyen kezdetleges építmények voltak az ásott kutak, melyekkel a talajvizet bányászták. Ez az első vízzáró réteg fölött található, ahová könnyedén beszivárogtak az állattartás és a kerti wc okozta szennyeződések. A tisztább vizet mélyebben kellett keresni, legalább az első vízzáró réteg alatt. A 19. században meg is indult a fúrt kutak kiépítése, melyekkel már az alsóbb rétegekhez is elértek. A kútfúrás nagy úttörője volt Zsigmondy Vilmos, aki artézi kutakat fúrt az ország számos pontján. Ezek a kutak az évek során egyre korszerűsödtek, így ma már kellő minőségű és mennyiségű vizet tudnak szolgáltatni számunkra.

 udvozlet_abonybol-kepeslap_a_duna_muzeum_gyujtemenyebol.jpg

Üdvözlet Abonyból - ásott kút - képeslap a Duna Múzeum gyűjteményéből

Öntsünk tiszta vizet a pohárba - A felszín alatti vizek szerepe az ivóvízellátásban

Ivóvízellátásunk 95 %-át felszín alatti vizekből nyerjük. Ennek 40 %-át teszik ki a parti szűrésű vizek, melyet ún. csápos kúttal termelnek ki. Ezek a kutak utánpótlásukat a folyó és a talajvíz kettőséből kapják. Ez főként a Duna menti területekre jellemző, tehát Budapest 2 milliós lakosságát 1 millió m3/nap mennyiségű parti szűrésű vízzel látják el.

Az ivóvizet 30 %-ban mélységi rétegvízből nyerjük. Ahogy nevük is mutatja, több vízzáró réteg alatt helyezkednek el, ahová nem jutnak el az ember okozta szennyezések, így a víz tiszta marad. Azonban hazánkban, a rétegvizekben nagyon magas az arzén és a bór tartalma, azért a kitermelt rétegvizet fogyasztás előtt kezelni kell.

Az ivóvízellátásban a karsztvíz az, amit a harmadik legnagyobb arányban használunk fel. Kémiai szempontból ez számít a legjobbnak, így fogyasztás előtt a klórozáson kívül más eljárást nem igényel.

A talajvíz felhasználása az ivóvízellátásban nem jelentős. Sajnos a különböző műtrágyák és egyéb hulladékok beszivárognak a talajba, ezáltal szennyezik a talajvizeket is. A magyarországi vízhálózatba csak nagyon kis mennyiségű, megfelelően kezelt talajvíz kerül.

 mo_ivovizforrasanak_eloszlasa.png

Magyarország ivóvízkészletének eloszlása

Felszín alatti vizeink védelme

A felszín alatt lévő víz is mozgásban van. Mégpedig nagyon lassú mozgásban. Ezért a különböző emberi tevékenységek hatása hosszú ideig kihat rá. Ez azt jelenti, hogy a több évvel korábban történt szennyezés hatásai még ma is érzékelhetők a talajvíz minőségén. Fontos tudnunk azt, hogy a felszíni vizeket a felszín alatti vízkészlet táplálja, tehát ha romlik a felszín alatti víz minősége, az a felszíni víz minőségén is tapasztalható lesz. A talajvízre negatív hatással van a szennyvízkibocsátás, valamint a nitrogéntartalmú műtrágyák, és a különböző rovarirtók használata. 

Hazánkban a kis- és nagyüzemű gazdaságokban megfigyelhető a felszín alatti vizekből való öntözés. A klímaváltozás és a folyamatos hőmérséklet emelkedés miatt az öntözési igény egyre jobban nő, ami veszélyezteti a felszín alatti vízkészleteinket. Számos negatív példa történt már a világban, ahol a gazdaság olyan gyorsan felhasználta a rendelkezésre álló felszín alatti vizet, hogy azt az esők nem tudták pótolni. Ezért a felszín alatti vizeink védelme érdekében fontos a vízzel való gazdálkodás, mértékletesség is.

 

Magyarországon a felszín alatti vízkészletek állami tulajdonban vannak, de ettől függetlenül minden állampolgárnak felelőssége és feladata, hogy a rendelkezésünkre álló vízkészleteket a megfelelő minőségben és mennyiségben óvjuk meg.

 Duna Múzeum

 

Források:

https://www.ervzrt.hu/a-vizrol/a-fold-vizkeszlete/

http://www.nyuduvizig.hu/index.php/vizkeszlet-gazdalkodas/felszin-alatti-vizek

http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/favm/favm02.htm

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/az-eghajlat-a-vizek-a-talaj-es-az-elovilag-foldrajza-25FA/felszinalatti-vizek-liebe-pal-2746/a-felszinalatti-vizkeszletek-hasznositasa-2764/

http://www.greenfo.hu/uploads/dokumentumtar/nemzeti-vizstrategia-2013-marcius.pdf

http://ecolounge.hu/nagyvilag/dramai-utemben-apasztja-a-felszin-alatti-viztartalekokat-az-elelemtermeles

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr4514210113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Berelhetoreklamfelulet 2018.10.10. 11:30:03

Az első kép meglehetősen hatásosan bizonyítja a tényt, hogy a föld lapos!

Tertullianus, a filozófus 2018.10.10. 14:03:23

"Budapest 2 milliós lakosságát 1 millió m3/nap mennyiségű parti szűrésű vízzel látják el"
Ez akkor volt igaz, amikor a sört és a dinnyét még a falikút csapja alatt hűtöttük.
*
"a gazdaság olyan gyorsan felhasználta a rendelkezésre álló felszín alatti vizet, hogy azt az esők nem tudták pótolni (pl.: a 2014-ben kiszáradt Folsom-tó Amerikában)"
Ebben a tóban tehát felszín alatti víz volt.
Ércsük.

Pic 2018.10.10. 14:50:38

Well...

Én már régóta mondom, de senki nem hiszi el nekem, hogy mi itt ksihazánkban kezdünk átmenni mediterránba éghajlatilag.

Kevesebbet esik az eső, de amikor akkor jön akkor kiba' sok

Másrészt ezeréves mármint 30-40-50 éves vízügyes anyagokban is le van írva, hogy NEM vagyunk víznagyhatalom, mert

1. a vizeink nagy része átfolyó víz
2. Magyarország területe MÍNUSZOS víz szempontjából, tehát a folyóvizek esetében is már maga a párolgási veszteség nagyobb mint az utánpótlás, így kevesebb a kimenő víz alapból, mint ami bejön.

Tehát az ivóvíz, öntözés és stb célú felhasználás kérdése még szóba sem jött!

A földalatti vízkészletünk pedig vagy gyógyvíz vagy rossz minőségű arzénes vagy szimplán csak KEMÉNY víz, vagy éppen alapvetően rendben van, mint pl Szegeden, ami Algyő környékéről kapja a vizet, de bizony annak szaga van...

Ráadásul sérülékeny a földalatti vízbázis, lásd bauxitbányászat, szénbányászat rossz példái.

A másik oldalról nézve az össze hosszú távú klimatológiai előrejelzés azt mondja, hogy a Duna tisza köze sivatag lesz. Egyszer olvastam valahol, hogy ebben a régióban van olyan rész ahol a talajvíz szintje 7 métert ment lejjebb az 50-es évek óta.

További érdekesség ugye, hogy idén olyan szárazság volt, hogy pl budapestnél 60 centi volt a vízmélység.

Mi van ha majd egyszer jön egy még nagyobb szárazság?

Egy öreg vízügyes szaki nekem erre csak annyit mondott, hogy gondolkodjak el azon a tényen, hogy a Duna Német és Osztrák szakaszán több mint 50 duzzasztógát van.

Ha baj van és ők megfogják a vizet maguknak akkor itt mi lesz? Kiszárad a Duna?

Ez reális esély srácok!

Szóval szerintem nem vidám a helyzet.

Ehhez képest a vízügyes szakmában még mindig nem az a kérdés, hogy rohamtempóban csatornákat és tározókat kellene építeni és megfogni áradásos időszakban a vizet és tartalékolni nyárra.

Netalántán őszre is hiszen idén ősszal még nem nagyon volt eső és kicsit ledöbbentem amikor a múltkor a rádióban megcsapta a fülemet a hír, hogy ASZÁLY van..... Ősszel???? WTF??

Nem mi gátakat építünk azért, hogy áradáskor MÉG GYORSABBAN lefollyon a víz hazánk területéről.

Hmmm.... Én eretnek módon már elgondolkodnék egy ANTI VÁSÁRHELYI terven is, ahol is szépen visszaraknánk pár kanyart a Dunába Tiszába?

Netalántán MÉG eretnekebb módon el kellene gondolkodni a Dunakanyari dusszatón vagy a Csongrádi vízlépcsőn, tározóval egybekötve.

Mi lenne ha kicsit mélyebbre kotornánk a Balatont és a Tisza tavat?

ÉS mondjuk Paks II hűtése is megoldható lenne ha a Sióból csinálnánk egy Balaton kettőt, ami mondjuk Paksnál folyna vissza a Dunába, így lenne az erőmű hűtéséhez elég víz probléma esetén...

Persze most azt fogjátok mondani, hogy károgok, meg hülye vagyok.

Adja a jóisten, hogy ne legyen igazam...

Pic 2018.10.10. 14:59:17

@Tertullianus, a filozófus:

Folsom tó és felszín alatti víz hahaha

A Folsom az egy viztározó kaliforniában, egy mesterséges tó. Elsődleges célja az esős évszakban megfogni a vizeket és később pedig elég vizet adni ugye a mezőgazdaságnak.

Kaliforniában elég gáz a helyzet, mert náluk már annyira szélsőséges a helyzet, hogy nemcsak a Folsom, hanem az össze többi tározó is ki akart száradni 14-15-ben.

Tavaly meg 2016-os tél nagy havazásai, majd év elején a gyors hóolvadás és pár BRUTÁLISAN nagy eső miatt volt olyan tározó aminek a NEGYEDE megtelt 3-4 NAP alatt és tavaly az össze tározó 90-102% között volt.

Némelyiknél elég kritikus helyzet is volt.

Folsomot most sok pénzből átépítik, a legnagyobb Shasta esetében is készülnek a tervek, a második legnagyobb Oroville-i tározó meg, amelyik konkrétan "túlcsordult" és majdnem tönkrement, ott a helyreállítási, megerősítési költségek már 1 milliárd USD felett vannak.

laci_52 2018.10.10. 15:49:18

@Pic: Nem hiszem el, hogy Magyarország mínuszos víz szempontjából. Egyrészt legalább fél évig olyan alacsonyak a vízhőmérsékletek, hogy a párolgás elenyésző. Másrészt ha ránézek a Dunára Rajkánál és Mohácsnál, nem hiszem, hogy több víz folyik be, mint ki. Ugyanez érvényes a Tiszára is: Tiszabecsnél jóval kisebb a vízhozama, mint Szegednél.

Hazánk medence-jellege és a környező országok hegyeinek hóolvadása garantálja, hogy mindig fog hozzánk elegendő víz jönni, csak kisebb területek lokális problémája lesz a vízhiány és azt is meg lehet oldani.

Pic 2018.10.10. 15:56:32

@laci_52: Az hogy te mit hiszel az egy dolog. Az, hogy a vízügyesek statisztikái 50 évre visszamenőleg mit mutatnak az meg egy másik.

Ez annyira tény, hogy rengeteg helyen könyvekben, szakdolikban, internetes anyagokban le van írva.

Persze lehet, hogy tévedek és én vagyok a faf és valamit félreolvastam, rosszul értelmeztem.

Utána kellene most gugliznom, hogy hozzak példákat, de kicsit túlcsordultam munkailag, úgyhogy részemről majd később folytatjuk ezt az elmélkedést :))

Tertullianus, a filozófus 2018.10.10. 16:57:44

Pic írta:
"idén olyan szárazság volt, hogy pl budapestnél 60 centi volt a vízmélység"
*
Én egyik éjjel - suttyomban - át is gázoltam a Dunát. A Gellért-téri ínség sziklától indultam, és a Fővám-téren másztam ki.

DoctorMorreau 2018.10.10. 20:16:30

most ezzel azt akarjátok mondani, hogy aki pl. mezőgazdasági bizniszt tervezett volna a duna-tisza közére, az hagyjon fel a terveivel?

tehát, hogy 20 éven belül kb. kampec, vagy mi?

Tertullianus, a filozófus 2018.10.10. 21:09:04

@DoctorMorreau: A Duna-Tisza közén vannak dombok, és mélyterületek (semlyékek) is.
A dombhátakon nem érdemes vízigényes növények termelésére berendezkedni. De a terület kb. 90 %-a nem ilyen.

Duna Múzeum 2018.10.15. 08:50:48

@Pic: Köszönjük az észrevételt, javítottuk a cikket.