Franz I. – Az első rendszeresen közlekedő dunai gőzhajó
2019. március 13. írta: Duna Múzeum

Franz I. – Az első rendszeresen közlekedő dunai gőzhajó

Az 1800-as évek elején az osztrák kormányhoz és a bécsi udvarba is eljutott a hír, hogy Angliában és Amerikában a gőzerő felhasználásával micsoda sikereket értek el a közlekedés terén.  Felismerték, hogy a monarchia számára nagyon kedvező lenne, ha ezt a találmányt a Dunán is tudnák hasznosítani, s így megteremteni az összeköttetést kelet és nyugat között.
I. Ferenc császár 1813-ban hirdetményt tett közzé, amelyben szabadalmat ajánlott fel annak, aki terhelt hajók folyással ellentétes irányban való előrehaladását biztosítani tudja, állati energia igénybevétele nélkül. Végül mindössze két pályázónak sikerült elnyernie a szabadalmat; a pécsi Bernhard Antalnak, a Carolina gőzhajóval (melyről már írtunk egy korábbi cikkünkben), és a párizsi Chevalier de Saint Leon-nak, a Donau nevű gőzhajóval. Sajnálatos módon egyik vállalkozás sem járt tartós sikerrel.

franz_i_gozhajo.jpg

Franz I. dunai gőzhajó (forrás: Duna Múzeum)

1828-ban két angol hajóépítő, John Andrews és Josef Prichard jelentkezett gőzhajótervével, akik még ebben az évben meg is kapták a szabadalmat gőzhajók fejlesztésére. Metternich kancellár pártfogásával kérvényt nyújtottak be az osztrák udvari kamarához, hogy támogassák vállalkozásukat. Bár a kérvényt elutasította a kamara, mégis akadt, aki melléjük állt. Legfőbb mecénásuk a fonodákat működtető Johann Puthon Benvenuti volt, aki akkoriban Ausztria egyik vezető nagyiparosának számított. Az ő közbenjárásával felkeltették a legjelentősebb bankárok és gyárosok figyelmét is.  Segítségükkel egy évvel később részvénytársaságot alapítottak, melynek 1829 márciusi alakuló gyűlésén létrejött az Első Dunagőzhajózási Társaság. Az alapítók Széchenyi Istvánt is be kívánták vonni a társulásba, de akkor ő még nem hitt a vállalkozás sikerében. Később azonban nem csak tagja lett a társaságnak, hanem a vezetők közé is bekerült.

A Társaság első gőzhajóját James Brown hajóépítő mérnök tervezte Londonban. Az építés 1829-ben vette kezdetét a Bécs melletti Floridsdorfban, Andrews és Prichard irányításával. A hajótestet Velencéből hozatott hajóácsok készítették fenyőfából. A lapátkerekek hajtóerejét a birminghami Boulton és Watt gépgyárból származó 60 lőerős gőzgép biztosította. A hajót, mely császári engedéllyel a Franz I. nevet kapta, 1830 júniusában bocsátották vízre. Első útját 1830 szeptemberében tette meg Bécsből Pozsonyba, majd Pestre. Erről a Magyar Kurír c. lap így számol be:

A’ melly Gőz-hajót Béts mellett a’ múlt esztendőben egy Anglus mívész útmutatása szerint kezdettek építeni, hogy az Béts és Pest között a Dunán fel ’s alá járván utasok és portékák vitelére fordíttassék, elkészülvén, Béts alól a’ Práter nevű mulató erdőaljáról Sept. 4-dikén reggeli ötödfél órakor indult meg terhelve utasokkal ’s a’t. ’s ezen első útját szerencsésen elvégezte. Pestre ért más nap délutáni 3 órakor, minthogy Posonnál ’s másutt is kikötött és mulatott. Az egész útját Bétstől Pestig 15 óra alatt végezte el. Onnan ismét vissza indult Béts felé Sept. 8-dikán.

A rendszeres járat Bécs és Pest között 1831. február 1-én indult meg, nagy sikerrel. Így már az első esztendő végére szertefoszlottak azon kétségek, melyek szerint a dunai gőzhajózás nem kifizetődő vállalkozás. 1833-tól már egész évre szóló menetrendeket adtak ki új útvonalakkal, mint például: Győr-Pest, Pest-Zimony, Zimony-Ómoldva.

a_franz_i_gozhajo_menetrendje.jpg

A Franz I. gőzös menetrendje (forrás: Duna Múzeum)

Miután Széchenyi is a dunai gőzhajózás ügye mellé állt, céljául tűzte ki, hogy szabad utat biztosít a hajózásnak a Fekete-tengerig.  A Franz I. gőzhajót 1835-ben Óbudán meghosszabbították, bordázatát megerősítették; főként azért, hogy alkalmas legyen a Vaskapun való áthaladásra. 1836-ban ismét az óbudai Duna-ágban telelt és 1837 márciusában már vitorlával ellátva indult al-dunai útjára.

franz_i_makett.jpg

A Franz I. gőzhajó makettje (forrás: Duna Múzeum)

1841-ben új, vas hajótestet kapott, a régi fatestet pedig raktárhajóvá alakították. Ennek ellenére megtartotta eredeti nevét. 1848-ban a magyar kormány 60 ezer forintért vásárolta meg a társaságtól, hogy páncélozott hadigőzössé alakítsák át. Az ekkor Mészáros-ra (Mészáros Lázár hadügyminiszter után) keresztelt hajó részt vett a délvidéki harcokban is. 

A Dunagőzhajózási Társaság első rendszeresen közlekedő gőzhajóját 1849-ben Windischgrätz csapatai lefoglalták, és nevét Schlick-re módosították (az osztrák Schlick tábornok után). A század második felében előbb mint teher- és vontatógőzös szolgált, később uszállyá alakították, majd ismeretlen időpontban szétbontották.

 

Tanai Anna

 

 

Forrás:

Csillag Miklós - Varró József: „Franz I” a Császári-Királyi Szabadalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság első gőzhajója In: A Közlekedési Múzeum Közleményei 3. Budapest, 1968

Magyar Kurír 1830. szept. 14-i száma

Rittinger Pál: 150 éves a dunai gőzhajózás története – Kézirat a Duna Múzeum gyűjteményéből

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr1814685962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.