Kubikusok - Az Isten munkásai
2019. szeptember 10. írta: Duna Múzeum

Kubikusok - Az Isten munkásai

A kubikusok a mezőgazdasági és ipari munkás réteg közt álló, szakosodott vándormunkások. Ármentesítéskor, folyószabályozásnál, vasútépítésnél és nagyobb építkezéseken a földmunkát végezték. Egyszerű kézi eszközökkel nagy mennyiségű földet mozgattak meg. Nevük a német kubikmeter szóból ered és arra utal, hogy fizetésüket a kiemelt föld köbmétere után kapták, általában pénzben.

24_995_szolnok-kiskore_kozti_szakaszon_toltes_erosites_1934.jpegTöltéserősítés a Tiszán a Szolnok-Kisköre közti szakaszon, 1934.

A 19. század második felében megindultak a nagyobb léptékű folyószabályozások, ármentesítések és a vasútépítések, melyekhez nagy mennyiségű föld megmozgatására volt szükség. Az Alföld déli részén élők, akik termőfölddel nem, vagy csak ritkán rendelkeztek fogékonyak voltak erre a munkára. Már csak azért is, mert az alföldi száraz, tápanyagszegény talajon nagyon keservesen tudtak gazdálkodni, ha egyáltalán volt hol. Emellett egy-egy idénymunkával többet is kerestek, mint egy aratással.

2017_11_1_sio_csatorna_bovitese_kubikosmunkaval.jpegA Sió-csatorna építése kubikosmunkával. (1910-1920)

A kubikusok bandában dolgoztak, amely egy 20-25 fős, önkéntes, homogén összetételű társulás volt. Vezetőjük a bandagazda volt, aki ugyanúgy részt vett a munkában, ahogy a többiek. A bandagazdának jól kellett számolnia, hogy a bandát nehogy átverjék, rosszul fizessék ki, és tudnia kellett tárgyalni is. A munkákról az újságból, vagy toborzás útján értesült. Ekkor a bandagazda előre ment megnézni a munkavégzés körülményeit, megtárgyalni a részleteket. Amennyiben ezek megfeleltek, úgy nekiállt a banda összetoborzásának. Főleg a 20-60 év közötti férfiak álltak kubikusnak, mert a munkához nagy erő és kitartás kellett. Nem véletlenül írta róluk Jókai Mór, hogy:

Minden munkás előtt tisztelettel hajtom meg fejem, de a Tisza-menti kubikusok előtt levett kalappal haladok végig, mert azok az Isten munkásai.”

24_995_kurti.jpegKubikusok Kiskörénél, 1936.

Egy-egy nagyobb földmunka idejére ideiglenes szállást emeltek a munkavégzés helyéhez közel. A kubikus tartós és az otthonától távol lévő munkára vitte a családot is (ha tehette). Ilyenkor az asszony a többi kubikusra is főzött, mosott. A nagyobb gyerekek pedig besegítettek a munkában. A közelebbi munkákba gyalog, vagy kocsin jártak, később vasúttal. Vasárnap nem dolgoztak; ha éppen nem tudtak hazamenni, akkor ilyenkor mosták ki szennyeseiket, tették rendbe szerszámaikat.

„Igen. De aztán volt úgy, hogy alom szalmán laktunk, mint a jószágnak bealmoztak aztán, no, ne, feküdj rá! De később aztán ezt nem szerettük, hanem magunknak megtömtük a szalmazsákot, egy hosszabbat, ami kb. 150-160 lehetett és akkor még fejrészt is kis párnákat is csináltunk szalmából természetesen és akkor azon aludtunk. Pl. ilyen szobában voltunk erről is 8 arról is 8, 16-an, volt egy kis út, de az csak éjszakai kijárásra, de nappal azt a szalmazsákot felhajtottuk és akkor mindjárt nagyobb volt a placc, a térség.” (A békési kubikosok életéből – részlet Raffay Anna 1977-es gyűjtéséből)

A kubikusok főbb szerszámai az ásó, a lapát és a talicska voltak. Emellett használhattak még csákányt és kordét is. Szerszámaikat magukkal hordták, folyamatosan javították, tökéletesítették őket, a könnyebb munkavégzés érdekében. A földmunkások a jól megrakott talicskát nehezen tudták tolni, ennek megmozdításához emberhámot/nyaklót használtak. Ez általában bőrből készült. A hámot a nyakba tették, majd egy kötél segítségével a talicskához erősítették. A kubikus erre a munkára saját fiát vagy feleségét „fogta be”.

24_995_toltes_erosites_gyoma.jpegTöltéserősítés, Gyoma, 1933.

A folyók szabályozásakor a töltéshez szükséges földet a töltés mellett ásták ki, így úgynevezett kubikgödröket hoztak létre. A munkások a kubikgödrök ásásakor a gödör alján egy figurát/bubát/babát hagytak. Ez tulajdonképpen egy az eredeti talajszintig meghagyott földoszlop volt. A mérnökök ennek segítségével számolták ki a kitermelt föld mennyiségét. Így tudták megállapítani a kubikusok bérét. A kubikusok 10-12 krajcár fizetséget kaptak köbméterenként.

a_munkacs-varpalankai_csatorna_epitese.jpg

A Munkács-Várpalánkai csatorna építése, 1895.

A kubikusok, ha bandáikat figyeljük is, inkább az ipari munkásokhoz hasonlítottak, mint a mezőgazdasági munkát végző parasztokhoz. Az évtizedek során folyamatosan váltak munkásokká; elhagyták a falusi öltözéket, újságot és könyveket olvastak, kiszakadtak a parasztságból. A nagy földmunkák befejeztével a gépesítés folyamán szakmunkásokká váltak.

 Részlet a Víz-gép-ember c. ismeretterjesztő filmből:

 

Tanai Anna

 

Forrás:

Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar Néprajz 75-78. Budapest 1979

Kiss Lajos: A szegény ember élete Budapest 1939

Katona Imre: A magyar kubikusok élete Budapest 1957

Raffay Anna gyűjtése a Duna Múzeum audiotárából

https://szegedpanorama.blogspot.com/2012/10/a-dorozsmai-kubikusok.html

Víz-Gép-Ember c. film, 1973. Készítette a Budapest Filmstúdió az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr715044054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

acycloren 2019.09.11. 01:49:02

A kubikusok szó engem a kubistákra, kubizmus keretei közt alkotó művészekre emlékeztet. Én kubikosnak írnák, mondanám a földmunkásokat.

Duna Múzeum 2019.09.11. 08:38:52

@acycloren: Köszönjük, hogy olvassa a blogunkat. A szakirodalomban mindkét megnevezést használják. Kérjük, továbbra is kövessen minket.

KMJudit · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2019.09.11. 09:06:45

Nagyapám is kubikos volt, de sajnos nem ismertem, meghalt, mielőtt megszülettem.

Make Valamit · http://make.blog.hu 2019.09.11. 10:42:26

Ha Szentes vagy Csanytelek felől jön valaki Csongrádra, megézheti az ország egyetlen kubikos szobrát.