50 éve, 1971. február 2-án írták alá Ramsarban a vizes élőhelyek védelméről szóló megállapodást és nyilvánították február második napját a Vizes élőhelyek világnapjának. A nemzetközi egyezményhez Magyarország is csatlakozott, így számos hazai vizes élőhely került védelem alá. Vizes élőhelynek azokat a területeket nevezzük, ahol a természeti környezet és a hozzá tartozó állat-és növényvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező. Ilyen élőhely a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágban található úszóláp is, amelyet tavaly decemberben hatalmas mértékű olajszennyezés ért.
Vízmérce a szennyezett területen - Fotó: Ovf / Romet Róbert
Mi az úszóláp?
Az úszóláp Európában csak néhány helyen található meg, igen ritka képződmény. Olyan terület, amely állandó vízhatásnak van kitéve, lebeg a vízen, mint egy hatalmas tutaj. Élő rendszerei tőzeget halmoznak fel, melybe gyökeret ereszt a növényzet; a bokrok, nádasok, és ha a tőzeglemez kellően megvastagszik, akkor akár fák is. Így a láp fogalmába nem csak a tőzeges terület tartozik bele, hanem az azt borító növénytakaró is.
Az úszóláp nyáron - Fotó: budapestkornyeke.hu
Miért olyan jelentős?
A Ráckevei-Soroksári- Duna-ág Natura 2000 terület és a természetvédelmi törvény által védett ún. ex lege lápterület, ahol közel 69 hektárnyi tőzegpáfrányos élőhelyet tartanak számon. Ezek közül a Ráckevei Duna-ág hókonyai 1-lápot érte a szennyezés, melynek következtében az itt élő növény- és állatvilág - mintegy 2000 négyzetméternyi területen – gyakorlatilag elpusztult. Az ehhez hasonló élőhelyeken a tőzegpáfrány mellett számos védett és ritka faj megtalálható, mint például a réti csík, a mocsári teknős, a lápi póc vagy a széles kárász. Nem beszélve azokról a parányi élőlényekről, melyek felszín alatt, a nád szárán telepednek meg és fontos szerepet játszanak a víz tisztításában. Maga a láp is részt vesz a víz megtisztításában, hiszen a vízben úszó oldott szerves anyagokat magába építi és tőzeggé alakítja.
Tuxor kétéltű géppel termelik ki a szennyezett növényzetet - Fotó : Ovf / Romet Róbert
A szennyezett víz kiszivattyúzása - Fotó : Ovf / Romet Róbert
A szennyezés számokban
2020. december 12-én 11:30 perckor érkezett a lakossági bejelentés, hogy a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágban olajszennyezés nyomaira bukkantak. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakembere 13 órakor érkezett ki a területre és szinte azonnal elrendelte a harmadfokú vízkárelhárítási készültséget. Az első vizsgálatok során kiderült, hogy kb. 2-5 cm vastagságú olaj és olajsáros iszap úszik a víz felszínén. A legfontosabb feladat a szennyeződés lokalizálása, körbekerítése volt, hogy az ne jusson ki az élővízbe. Ehhez lánctalpas kétéltű gépekkel (Tuxor) egy ösvényt vágtak a nádasban az olajfolt körül és ebbe egy 150 méter hosszú felfújható merülőfalat fektettek le. Így 1830 négyzetméternyi területet sikerült bekeríteni. A szakemberek több helyen ún. olajfelitató paplanokat helyeztek el, melyek felszívják és magukban tartják az olajat. A kárelhárításban résztvevők napi 4-5 ezer liter fáradt- és motorolajat szívtak le vákuumszivattyús eszközök segítségével. Az elkerített területről kitermelték és elszállították a szennyezett növényzetet és az olajsáros iszapot is. Az elhárítást a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest), a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok), az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei mellett számos civilszervezet, egyesület és magánszemély is segítette.
A merülőfal elhelyezése - Fotó : Ovf / Romet Róbert
Visszatér az eredeti állapot?
Az elsődleges feladat, a kárelhárítás (a láp megtisztítása, és a szennyezett anyag eltávolítása) már megtörtént, de továbbra is 24 órában figyelik a területet, ha újabb szennyeződés jelenne meg. Ezt követi a kármentesítés, mely a korábbi állapotok visszaállítását és a terület újra betelepítését jelenti. Ez februárban fog kezdődni, így, ha minden jól megy 3-4 éven belül már észrevehető lesz a változás, de a korábbi állapot létrejöttéhez 20-30 év szükséges. Kutatók szerint az az életközösség, ami ott volt, már nem fog kialakulni.
Tanai Anna
Forrás:
Olajkatasztrófa, Kék Bolygó – Áder János podcastja
https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9mZWVkcy5zb3VuZGNsb3VkLmNvbS91c2Vycy9zb3VuZGNsb3VkOnVzZXJzOjg5NjI1MjE5Ny9zb3VuZHMucnNz/episode/dGFnOnNvdW5kY2xvdWQsMjAxMDp0cmFja3MvOTYyOTYyMTE0?hl=hu&ved=2ahUKEwjL7OWglb7uAhUK8BQKHdcmCM0QieUEegQIBhAI&ep=6
https://natura.2000.hu/hu/teruletek/r/HUDI20042
https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/olajszennyezes-szigetszentmikloson
http://www.termeszetvedelem.hu/ramsari-egyezmeny
https://www.youtube.com/watch?v=XucX8kzgr8k&feature=emb_title
http://ovf.hu/hu/korabbi-hirek-2/rackevei-soroksari-dunaag-olajszennyezodes
