A Duna Múzeum épületének története I. - török hódoltságtól, 1700-as évekig
2016. október 06. írta: Duna Múzeum

A Duna Múzeum épületének története I. - török hódoltságtól, 1700-as évekig

Az Árpád-korban Szenttamás az örmények falujának területe volt. A mai Petőfi utca a régi római és középkori országút vonalát jelzi, ennek környékére települtek az örmények, akiknek Villa Érmen néven külön községük volt.

A tatárjárás elpusztította a kis örmény kereskedőfalut, így került ez a terület a magyar királyok (V. László, III. Endre), majd az ő adományozásaik révén a Szent Ágoston rendi szerzetesek birtokába.

Az így kialakult egyházi központ köré keresztény nép települt. A Szent Anna tiszteletére emelt templom és hatalmas kolostor, melyben később teológiai főiskola is működött, előkelők temetkezőhelye volt. A török uralom előtt a terület a kolostorról a Szent Anna kerület (contrata S. Annae) nevet kapta. Az épülettömb a mai Vörösmarty utca és Imaház utca között terült el; romjai még az Esztergomot a török uralom idején, romba dőlve ábrázoló metszeteken is imponáló méreteivel tűnnek ki.

 Török hódoltság

A török hódoltság korában újra elpusztult az itteni település, romjaira a 17. század végén épült fel az akkor Zsember (Sember) nevű falu. Ekkor már a település központja a mai Vörösmarty utca - Kölcsey utca vonala. A török kiűzése után, mikor az esztergomi káptalan visszakapta birtokát, Szenttamást (Zsemberrel együtt), itt kezdett el berendezkedni.

A Esztergom töröktől való visszavétele és az érsekség visszaköltözése közötti időszakban - mintegy 140 éven át - a káptalan ügyeit kihelyezett kanonokok intézték. Az ő szálláshelyük Szenttamás község lett. Nagy valószínűséggel az 1730-as évek egyik esztergomi kanonokja építtette a káptalani házat.A feltevést igazolja, hogy Bél Mátyás esztergomi útjáról így emlékezik meg művében, Szenttamást ismertetvén: „Magának a földesúr káptalannak is van saját szállása a hegy alatt, és így módjában van gazdálkodást folytatni.”

 1700-as évek második fele

 Az Esztergom városáról készült Leopold – Werner féle metszetet a művészettörténeti irodalom l735 körülire datálja. A metszeten 10. sorszámmal jelölve egy emeletes épület áll: Das Dóm Capitul”. A következő híradás az épületről 1762-ből való, és szintén a korábbi építésre utal vissza. Galgóczy János (Joannes Galgóczy) esztergomi kanonok említi Barkóczy Ferenc érsek, hercegprímáshoz intézett levelében a káptalani házat: „46/47. évben építettem a káptalani ház melletti kápolnát ...”

1770-ben készült Felkis Antal (Antony Felkis) geometra térképe a káptalani városról. A rajzon jól látható a királyi és káptalani város, valamint Szenttamás közötti határvonal. A káptalani városban szinte teljesen a mai utcarendnek megfelelő településszerkezet alakult ki. A káptalani háznak a városban betöltött központi szerepét bizonyítja, hogy az utak itt futnak össze, szinte egy pontban találkoznak, közvetlenül mellette van a plébániatemplom nélküli település polgárainak kápolnája, sőt a városháza is itt állt.

dsc02483.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr4211774635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.