Elődeink már az őskorban is tudták, hogy az élelmiszereket hűtéssel tovább lehet tartósítani, hiszen az elejtett vadat jéggel és hóval takarták be. Később a görögök és a rómaiak földbe ásott jégvermeket készítettek, amit szalmával és fával szigeteltek. A középkorban pincékben, és kutakban hűtötték az élelmiszereket.

Jégvágás a Meder utcában (Duna Múzeum gyűjteménye)

A jég, mint a tartósítás egyik alapvető eszköze nagyon fontos kellék volt a háztartásokban. A hűtőszekrények feltalálása előtt a természetes jeget használták hűtésre, melyet a vízparti lakók a közeli tóból, vagy folyóból nyertek, a távolabb élők pedig a jégkereskedőtől vásároltak meg.

Jégvágók (Fortepan_87108_1970)

A jégvágás nehéz és életveszélyes fizikai munkának számított. A jégvágók legfőbb szerszámai a balta és a csákány voltak. Gyakran használtak jégpatkót vagy jégsarut védőtalpként, melyet a csizmájuk sarkára/talpára húztak, hogy könnyebben közlekedjenek a jégen.

Jégsaru (Duna Múzeum gyűjteménye)

A kemény téli fagyokban jégtörő/jégvágó brigádok vonultak ki Magyarország folyóihoz, tavaihoz, hogy jeget vágjanak. A befagyott jeget baltával betörték, majd a körülbelül 10-20 cm vastagságú tömböt csáklyával húzták ki a partra. Itt kisebb darabokra törték és kézben, vagy kocsin a közeli jégveremhez szállították. A földbe ásott, náddal és szalmával fedett veremben szorosan egymás mellé pakolták a jégtömböket, és itt tárolták amíg az árusításra sor nem került.

Jégvágás a Dunán 1940. január (Filmhíradók Online)

Amikor beköszöntött a nyári meleg, a jégkereskedők szekérrel, kocsikkal járták a környező településeket. Rendszeres vevőik voltak a fogadósok, hentesek, mészárosok, cukrászok és kocsmárosok. Polgárcsaládok is gyakran vásároltak jeget a saját háztartásukba. Az élelmiszer tartósítása mellett az orvoslásban is nagy szerepe volt a jégnek, ugyanis gyulladásos betegségek kezelésére használták. Budapest utcáin is rendszeresen járt a jeges-kocsi. A soroksári sváb származású jégkereskedők a Duna jegét árulták a fővárosban.

Jégszállítás (Fortepan_117083_1957)

A XX. század első felében megjelentek hazánkban a műjéggyárak. Eleinte ők is a természetes jég tárolásával és árusításával foglalkoztak, de idővel egyre inkább teret hódított a műjég előállítása. 1914-ben megalakult Budapesten a Budapesti Jégárusító Részvénytársaság, melynek célja a mű- és természetes jég vétele és eladása volt. A társaság jéggel megrakott autói is gyakran járták a fővárosi utcákat, hogy kiszolgálják a vevők igényeit. A jégvágás és a jéggel való kereskedés a hűtőszekrények megjelenésével egyre inkább háttérbe szorult, majd el is tűnt.

Jégszállítás (Pinterest)

Tanai Anna