„Szabadban élés öröme” – A vízicserkészetről
2025. július 18. írta: Duna Múzeum

„Szabadban élés öröme” – A vízicserkészetről

A világszerte ismert cserkész mozgalmat 1908-ban Robert Baden-Powel alapította Angliában. Az ifjúságnevelési céllal indított első táborok hamar népszerűek lettek Európában, majd más kontinenseken is. Baden-Powel alapgondolata abból indult ki hogyan lehetne a városi környezetben élő ifjúságot visszavezetni a természethez, és találékony, önálló felelősségérzettel rendelkező fiatalokat nevelni. A víz és természet szeretete kezdetektől fogva központi gondolata volt, hamar megszülettek írásban a cserkészek közösségi táborozásainak és vízi túrázásainak alapelvei.

A vízicserkészet külön „szakággá” nőtte ki magát. Egy korai meghatározás szerint vízi cserkész az, aki cserkészmunkájának nagyobbik részét vízi életben tölti. Vízi táborokban pedig az ehhez kapcsolatos és szükséges kiképzésen vesz részt. Ahhoz, hogy valaki vízi cserkésszé válhasson mindenekelőtt cserkésznek kellett lennie. A gyermek felkészült az újoncpróbára, ennek néhány tétele például a cserkésztörvény, környezet ismeret, elsősegélynyújtás, tűzrakás, főzés, térkép és időjárási ismeretek, cserkész mozgalom története (stb). Ha ezeket elsajátította, akkor letehette cserkész fogadalmát. A cserkész képzés után „képezhette” magát tovább vízi cserkésszé. Feltétele volt a stabil és biztonságos úszás, majd sok elméleti és gyakorlati ismeret megszerzése következett. Meg kellet tanulni különféle csónakokban (legalább kettő csónaknemben) evezni, kormányozni, ezek karbantartását és javítását ismerni. A vízicserkészet megkövetelte, hogy ismeretei legyenek a víz sajátosságairól, áramlásokról és tisztában legyenek a veszélyforrásokról is. 

Az I. világháborút követően a cserkészet (új) lendületet kapott. Hazánkban hivatalosan 1921-ben dr. Zsembery Gyula vezetésével alakult meg a vízcserkészet. Az 1920-as évek végén indult be a vízi vezetői képzés, hogy minél több szakképzett vezetője legyen a mozgalomnak.

kep_1a.jpgAz 1933. évi cserkész vízi vezetőképző tábor jelvénye, a cserkészing bal mellzsebe fölé varrva viselték a képesített vízi vezetők

kep1b.jpgVízicserkész kitűző az 1940-es évekből

Hazánkban a mozgó vízi táborok igen nagy népszerűségnek örvendtek már az 1920-as évektől fogva. Bejárták a Balaton, a Tisza-Duna minden tájékát. A táborok először mindig a nagy folyókon zajlottak, ott kellett megtenni rövidebb-hosszabb utakat, majd az elhagyatottabb, vadabb vízi utakra merészkedtek a fiatalok. Ilyen utak gyakori részvevője volt Fodor Ferenc (1887-1962) hazánk egyik legjelentősebb és tanulmányainak számát tekintve az egyik leggazdagabb geográfusa. Közelebbi ismeretségbe került Teleki Pál által a cserkészmozgalommal, és rövidesen annak vezetői között találta magát. Meghatározó szerepet játszott a két világháború közti Magyarország ifjúsági szervezetében. Életének fontos és meghatározó részévé vált a cserkészet. Több cserkész világtalálkozón is részt vett, ezeknek pontos, naplószerű útleírásai is megtalálhatóak hagyatékában, amelynek jelentős részét a Duna Múzeum őrzi.

kep_2a.jpgPillanatképek egy vízi táborról, Fodor Ferenc hagyatéka

kep_2b.jpgPillanatképek egy vízi táborról, Fodor Ferenc hagyatéka

kep3_3.jpgFodor Ferenc kézzel írt cserkész útinaplója

1937-ben Magyarországon 114 vízicserkész csapat működött 2535 cserkésszel, 400 vízijárművel, az újpesti mellett további vízitelepekkel: Baja, Balatonakarattya, Debrecen, Esztergom, Győr, Keszthely, Miskolc, Mohács, Pestszenterzsébet, Sárospatak, Sopron, Szeged, Szolnok, Szombathely, Vác csónakházaik sokaságával. A következő évtizedekben a hazai cserkészet jövőjét erősen befolyásolta a változó politikai környezet és a II. világháború. A cserkészmozgalom leállt, a vezetőiket frontszolgálatra hívták be. A Magyar Cserkészszövetséget többször is a politika kereszttűzében állt, megváltoztatták a nevét, majd egyesítették az Úttörők Szövetségével (1946). Egészen az 1980-as éveikig kellett várni, hogy megkezdődhessen az újjászerveződés. Az elmúlt évtizedekben sikerült népszerűségét visszaállítani, a Magyar Cserkészszövetség Vízi Szakága pedig napjainkban is aktívan működik. A hazai vízicserkészet történetének elévülhetetlen eredményei vannak. A mai magyar evezős sportok alapjait teremtették meg, ezeknek sikerei pedig vitathatatlanok. 

Szigetvári Vera

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr1818910296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2025.07.18. 13:34:01

Az utolsó bekezdés elnagyolt.

A cuculista időszakban volt egy ún vizi-úttörő mozgalom, ami bizony nagyon is sokat hozott, merített, majd később adott tovább.

No, nem a mozgalmi, hanem a célját tekintve emberi, trrmészetjárói oldaláról.

Érdemes utánakeresni, hogy mit hogy tartottak meg abban az időszakban, átfestve.
süti beállítások módosítása