A feljegyzésekből arra lehet következtetni, hogy szappant először a kelták készítettek, amit kezdetben nem tisztálkodásra, hanem bőrök cserzésére használtak. Kézműipari gyártása az 1200-1300-as években angol, spanyol, olasz és francia műhelyekben kezdődött. Ekkor még magas ára miatt, nem mindenki számára volt elérhető. Bár ezekben az országokban törekedtek a tömeggyártásra, Európában mégis csak az 1600-as évek vége felé kezdett tisztálkodásra is elfogadottá válni a használata. A minősége már akkor is a felhasznált anyagokon múlott. A kezdetleges gyártásakor még fahamut, valamint állati zsírokat és sót használtak a készítéskor, majd a különböző olajokat és zsírokat marólúgoldattal főzték össze, így nyers szappant kaptak. Ezt elszappanosításnak nevezték.

Múzeumunk gyűjteményéből

A XIX. századtól kezdve változás következett be azzal, hogy egy francia Nicolas Leblanc és egy belga kémikus Ernest Solvay tiszta nátronlúgot állítottak elő. Ezzel megkezdődhetett a szappan nagyüzemi gyártása. A gyártók figyelembe véve a felhasználók igényeit már olyan adalékanyagokat használtak, melyek elvették a szappan kellemetlen szagát. William H. Level volt az első 1886-ban, aki gyárában már kellemesebb illatú, jobban habzó és olcsóbb termékeket gyártott. A további finomításoknak, a szállítmányozás gyökeres megváltozásának és a reklámoknak köszönhetően a növényi olajokból gyártott szappanok egyre népszerűbbek lettek.

P.Sz.