A Duna Múzeum történész muzeológusa nem olyan rég majd két hetet tölthetett szakértőként Velencében a Duna Televízió forgatócsoportjával. Hangulatos fotók és rövid élménybeszámoló egyaránt készült, melyet alább adunk közre.
„Velence a világ közepe…….A Szent Márk téren a világ közepén érzed magad”
(Szerb Antal)
Velencében tényleg úgy érezheted magad, mintha a világ közepén lennél: a város szépsége, a tenger közelsége, a velenceiek élete mind magával ragad. Velencét nemcsak Szerb Antal dicsérte, hanem az évszázadok során Velencében járt magyar írók, politikusok, egyházi emberek és egyszerű utazók hosszú sora is méltatta. Éppen ezért Velencében sok templomban, múzeumban vagy a Canale Grande és a sajátos hangulatú csatornák mentén az utcákat, tereket, sikátorokat járva gyakran találkozhatunk magyar emlékekkel.
Ezeknek az emlékeknek a képi összegyűjtésére a Duna TV öt részes sorozatot készít, amely még kiegészül a Rómában található magyar emlékek bemutatásával. Nem tudományos ismeretterjesztő dokumentumfilm készítése volt a cél, hanem egy irodalmi hangulatú, szépen fényképezett, lírai alkotás létrehozása. Ennek a filmsorozatnak jómagam, mint a Duna Múzeum történész muzeológusa lehetek a szakmai, tudományos szakértője, vagyis abban segítek az író-szerkesztőnek és az operatőrnek, hogy egy templomban, múzeumban, esetleg külső helyszínen pontosan melyek azok a magyar emlékek, melyeket érdemes rögzíteni a kamerával.
Velence történelmének kezdeteit gyakran összekötik Attila hun fejedelem Aquileia elleni ostromával, azzal magyarázva a Velencei lagúna kisebb-nagyobb száraz területeinek a benépesülését, hogy a város lakói ide menekültek a hun hadak elől. Azonban már több évtizeddel Attila hadjárata előttről ismerünk olyan oklevelet, amely a Velencei lagúnában élők kötelezettségeit sorolja fel.
Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy Magyarország és Velence jó ezer éves szomszédsága nemcsak a békés kereskedésben vagy a közös katonai szövetségekben merült ki, hanem bizony komoly politikai, gazdasági ellentétek, súlyos háborúk is voltak a két állam között. Ezeknek a konfliktusoknak az egyik legfontosabb színtere a dalmát tengerparti városok voltak, illetve ezzel együtt az Adriai-tenger feletti befolyás kérdése is rendszeresen előkerült. Ezeknek a konfliktusoknak a tárgyi emlékei tekinthetők meg a Museo Storico Navale di Venezia (Haditengerészeti Múzeum) kiállításán, illetve különösen érdekes, hogy már a múzeum előtt is. A fotókon is jól látható, hogy a múzeum bejárata mellett jobbról és balról két hatalmas horgony van elhelyezve. Ezek az Osztrák-Magyar Monarchia Horthy Miklós által vezetett I. világháborús flottájának hadihajói, a Viribus Unitis és a Tegethoff hatalmas horgonyai. A Monarchia 1918. október 30-i fegyverszüneti kérése, illetve az ezt követő fegyverletétel után a két hadihajót át kellett volna adni az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak, de az átadás előtt a Viribus Unitis-t december 1-jén olasz könnyűbúvárok aknákkal elsüllyesztették, a Tegethoff pedig végül az olasz haditengerészethez került.
Mikor a múzeumnál jártunk, amely a Szent Márk tértől alig tíz percre található a Riva S. Biasio-n, a rakparton, éppen ott horgonyzott az olasz haditengerészet kiképzőhajója, az Amerigo Vespucci, egy gyönyörűen felújított hatalmas vitorlás. A reggeli ködben különösen szép hangulata volt ennek a régi időket idéző vitorlásnak.
A közel két hétig tartó forgatás után jelenleg a film szerkesztése történik, és a tervek szerint rövidesen bemutatásra kerül a Duna TV műsorán.
Terplán Zoltán
