A Petőfi lapátkerekes gőzös 1:50 léptékű, 125 cm hosszúságú, rendkívül részlet gazdag modelljét Borosjenői László, dunabogdányi modellező készítette. Személyes kötődése miatt esett a választása erre a hajóra, mivel gyermekkorában többször is utazott rajta. A makett elkészítése során nagy gondot okozott a rajzok, dokumentációk beszerzése, végül a hajó jelenlegi tulajdonosa, a Zoltán Alapítvány segített a szükséges adatok beszerzésében. A fellelhető régi fényképek is sokat segítettek, ezeket hivatásos hajósok, gyűjtők bocsátották rendelkezésére.

A makett anyagául 0,2 mm-es vörösréz valamint 0,2 mm-es horganyzott vaslemezt választott, mert így jól tudta utánozni az eredeti hajótest átlapolással készített külhéját, valamint az anyagvastagságok is közelebb állnak a valósághoz. Az egész hajó forrasztással készült, a sok utómunkát ( forrasztási nyomot eltüntetendő reszelést, csiszolást) igénylő alkatrészeket rézből, a többit ónozott vaslemezből készítette. A korlátok és a mentőpadok 0,15-ös félkemény sárgaréz lemezből fotómaratással készültek. A fa alkatrészek cseresznyefából, a főfedélzet burkolata, valamint a könyöklők cseresznye furnérból készültek.

(A Petőfi gőzhajó makettje. Fotó: Duna Múzeum)

A hajómodell sok más modell társaságában a múzeum 2019-ben nyíló új állandó kiállításának egyik gyöngyszemének ígérkezik.

Az hajó eredetije

A Ferencz Ferdinánd Főherceg típusú gőzhajót 1918-ban kezdték építeni a komáromi hajógyárban, eredetileg a Jenő főherceg nevet kapta volna. Végül 1923-ban Szent László néven a MFTR újpesti hajógyárában bocsájtották vízre. Testvérhajója Kossuth néven járta a Dunát.

(Szent László gőzhajó. Fotó: Fortepan)

A hajó a két világháború között a kofahajók mindennapos életét élte, mígnem a visszavonuló német csapatok 1944-ben sok más magyar hajóval együtt nyugatra menekítették. A következő évben tért vissza ismét a magyar vizekre. 1950-ben átkeresztelték a hajót, a Szent László nevet Petőfire cserélték. 1957-ben részlegesen átépítették, nagyobb lett a merülése, új kazánt kapott.

(A Petőfi gőzhajó átépítése. Fotó: Fortepan)

1979-tól a KOSSUTH leállítása után sétahajóként közlekedett Budapesten egészen 1983-ig, ekkor leállították. 1987-ben Apatinba, a "Boris Kidric" hajógyárba került felújításra, ahol 1989ben tűz ütött ki. Elpusztult a hajó fő- és sétafedélzete, felépítményei, stb. Pénzhiány miatt a helyreállítást le kellett állítani, 2001-ben aztán átvontatták az újpesti öbölbe. Jelenleg a neszmélyi hajó skanzenben várja felújítását.