„A tejjel mézzel folyó Magyar Kánaánról közszájon forgó szólásmód nem mese: nincs a kerek földnek még egy országa, melynek buja termékenysége, természeti kincsekben való gazdagsága vetekedhetnék Magyarországéval. De nemcsak növényi és ásványi terményekben gazdag ez a föld, hanem gazdag egyúttal mesés szépségü vidékekben, melyeknek vadregényes szczeneriája vetekedik az alpok vadregényes tájképeivel, gazdag testet edző, lelket üdítő klimatikus gyógyhelyekben, s végre csodáshatásu, kiválóságuk következtében világhirre szert tett gyógy- és ásványvizforrásokban.”
Így méltatja Erdős József hazánk fürdőhelyeit az általa szerkesztett, 1909-ben kiadott Magyar fürdő-kalauz c. könyv második évfolyamának előszavában. Erdős célja az volt, hogy felhívja az - akkor leginkább külföldre járó - „tehetős magyar fürdőközönség” figyelmét a hazai fürdőhelyekre. Könyvében egy csokorba szedve ismertetésre kerülnek a magyar fürdők, gyógyhelyek, nyaralótelepek, vízgyógyintézetek, szanatóriumok, magángyógyintézetek, valamint az ásvány- és gyógyvizek egyaránt. Ezekből a leírásokból kívánunk egy kis ízelítőt adni, melyet képeslapgyűjteményünk darabjaival színesítünk.
Balaton-Lelle
„Lelle a Balatonnak egyik legszebb, legegészségesebb, fürdés tekintetében pedig felülmulhatatlanul legjobb helye. Itt homokos a Balaton talaja s a hullámverés itt állandó és a legnagyobb. Máris egész sor lakott villa van itt és igy társasélete igen élénk.”
Hévíz
„Európa legnagyobb természetes meleg iszapfürdője és kénes hévvizforrása, mely 10 holdnyi tavat alkot, lefolyása 6 méter széles, a Balatonba vezető csatorna. Iszapja korhadó növényrészekkel és bő szénsav és kénhydrogéngáztartalommal telitve, testhez nem tapad, óriási mennyiségben van a tó fenekén lerakodva, ugy, hogy a viznek sok helyen csak 0,30-1,50 méter közt váltakozó mélysége folytán a beteg részek egészen beázhatók az iszapba.”
Cirkvenica (Horvátország)
„E tengeri fürdő kiváló tulajdonsága a magas és dús sótartalom, sekély homokos tengerfenék, a tengernek magas hőfoka és gyenge hullámverése.”
„Bámulatos hatása van a Cirkvenicán levő sós tengeri homoknak és tengeri fürdőnek az angolkóros, skrofulás, gyenge és gyengeidegzetü gyermekekre, amit az orvosok már régóta felismerve, nyáron gyermekek özönét küldik Cirkvenicára.”
Lublófürdő (Szlovákia)
„Lublófürdő kiterjedt fenyves erdők között. Szénsavas-, vasas- (pezsgő) és mórfürdők. Vasas források, fölötte dusak szénsavban. Ivó-, fürdő- és területi gyógymód. Kitünő hatásu vérszegénységnél, az idegrendszer idült bajainál, szivbántalmaknál, általános gyöngeségnél, sulyos betegségek testi és szellemi túlerőltetés után, különösen pedig női bajoknál.”
Szováta (Románia)
„Maros-Torda vármegyében, görgényi hegylánc déli lejtőjén, páratlan szépségü tölgyerdők között fekszik. Kedvező klimája miatt és amellett, hogy nagy gyógyhatásu sóstavai vannak egyuttal kellemes nyári tartózkodási helyül, ugyszintén üdülőhelyül is szolgál.”
„Négy fürdő áll a közönség rendelkezésére. A fürdők egymástól hőmérséklet, de különösen sótartalom és ennek megfelelőleg gyógyhatás tekintetében is különböznek. Azért ajánlatos főleg betegeknek, a fürdésre használt tó felől a fürdőorvosnál tájékozást és tanácsot keresni.”
Vízakna (Románia)
„Gyógyitó hatása páratlannak mondható. A vizaknai fürdő éghajlata enyhe, levegője kitünő, fekvése védett, egy gondosan parkirozott dombláncolathoz támaszkodik, mely természeti szépségekben bővelkedik.”
„A víz tehát természetes langyos viznek mondható. A tavak el vannak látva 180 kényelmes vetkező-fülkével, ezekből az ugynvezett kosár- (tükör) fürdőkbe juthatni, mely a nem uszók és gyermekek számára szolgál.”
A Duna Múzeum hamarosan nyíló új állandó kiállításában még többet tudhatsz meg hazai gyógy- és ásványvizeinkről.
Tanai Anna
Forrás:
Erdős József: Magyar fürdő-kalauz, Budapest 1909. Engländer és Társa Nyomdai Műintézete
