Vizek hátán új hazába - Az ulmi skatulya története
2020. június 05. írta: Duna Múzeum

Vizek hátán új hazába - Az ulmi skatulya története

Az elmúlt évszázadokban Magyarországon a magyarságon kívül más népek csoportjai is megtelepedtek, közösségeik jelentős szerepet játszottak hazánk társadalmi-gazdasági életében. Ilyen a magyarországi németség is, többségük a török kiűzését követő 100-150 évben telepedett le az országban. A török pusztítások következtében egyes területeken a népesség több mint felére csökkent. I. Lipót császár javaslatára az udvari kamara 1689-ben határozta el németek betelepítését, a kezdeményezés találkozott számos német család törekvésével, akik a jobb élet reményében kerestek maguknak új otthont.

ulm_latkepe.jpg

Ulm látképe

A betelepített családok jelentős része – így az Esztergom környékbeli német falvak első lakóinak többsége is – a Dunán érkezett hazánkba egy sajátos hajótípuson, az ulmi skatulyán (ulmer schachtel). Ez az egyszerű szerkezetű vízi jármű a tutajokhoz volt hasonló. Nevét a készítése helyéről kapta, valamint a hajótestre épített dobozszerű fedett építményről, melyet skatulyának csúfoltak.  A korábban áruszállításra használt, fából készült hajó hossza kb. 20-30 méter volt, szélessége 5-8 méter, annak függvényében, hogy mit szállítottak vele.  A hajót a víz sodrásán kívül nem hajtotta semmi, így csak a folyón lefelé tudtak vele közlekedni. Az irányítást a hajó elején és hátulján elhelyezett két-két lapáttal oldották meg, melyhez 6-8 ember szükségeltetett. Jellemző volt a hajótest oldalára festett fekete-fehér csíkozás is, amely a jó láthatóság miatt volt fontos. A Duna Múzeum gyűjteményében található 1:50 méretarányú, részletgazdag hajómakett Barcsy Károly modellező keze munkáját dicséri és sok más hajómodellel együtt a múzeum állandó kiállításában található.

ulmi_skatulya_kep.JPG

Ulmi skatulya makettje a Duna Múzeum állandó kiállításában

Az útnak induló családok a fedett részben, míg ingóságaik, kisebb jószágaik a hajó hátsó részében kaptak helyet. A nagyjából 2-3 hétig tartó utazás nem volt veszélyektől mentes. A járványok és betegségek mellett fenyegetést jelentett az ismeretlen vizeken való hajózás is. Emiatt gyakran csak nappal haladtak, nehogy az éjszaka alatt zátonyra fusson a hajó. Az ulmi skatulyákat a megérkezés után egyszerűen szétszedték és a faanyagot eladták, vagy felhasználták otthonaik építéséhez. E különleges hajótípus a 18. században már menetrend szerint járt egészen a vasút megjelenéséig.


kismaros_leir_3_1.jpg

Ulmi skatulya szobor Kismaroson (forrás:szallashegyek.hu)

A hazánkba betelepült németség több helyen is az ulmi skatulyát ábrázoló szoborral állított emléket annak, hogy őseik ilyen tutajon érkeztek Magyarország területére.

 

Tanai Anna

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr5815740198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lomposfarkas 2020.06.07. 21:45:19

Baján a német iskola udvarában felépítettek egy életnagyságú ulmi dereglyét:
www.youtube.com/watch?v=ApiOA-LVj6E
www.mnamk.hu/ulmer-schachtel/koncepcio