Az elmúlt évszázadokban Magyarországon a magyarságon kívül más népek csoportjai is megtelepedtek, közösségeik jelentős szerepet játszottak hazánk társadalmi-gazdasági életében. Ilyen a magyarországi németség is, többségük a török kiűzését követő 100-150 évben telepedett le az országban. A török pusztítások következtében egyes területeken a népesség több mint felére csökkent. I. Lipót császár javaslatára az udvari kamara 1689-ben határozta el németek betelepítését, a kezdeményezés találkozott számos német család törekvésével, akik a jobb élet reményében kerestek maguknak új otthont.
Ulm látképe
A betelepített családok jelentős része – így az Esztergom környékbeli német falvak első lakóinak többsége is – a Dunán érkezett hazánkba egy sajátos hajótípuson, az ulmi skatulyán (ulmer schachtel). Ez az egyszerű szerkezetű vízi jármű a tutajokhoz volt hasonló. Nevét a készítése helyéről kapta, valamint a hajótestre épített dobozszerű fedett építményről, melyet skatulyának csúfoltak. A korábban áruszállításra használt, fából készült hajó hossza kb. 20-30 méter volt, szélessége 5-8 méter, annak függvényében, hogy mit szállítottak vele. A hajót a víz sodrásán kívül nem hajtotta semmi, így csak a folyón lefelé tudtak vele közlekedni. Az irányítást a hajó elején és hátulján elhelyezett két-két lapáttal oldották meg, melyhez 6-8 ember szükségeltetett. Jellemző volt a hajótest oldalára festett fekete-fehér csíkozás is, amely a jó láthatóság miatt volt fontos. A Duna Múzeum gyűjteményében található 1:50 méretarányú, részletgazdag hajómakett Barcsy Károly modellező keze munkáját dicséri és sok más hajómodellel együtt a múzeum állandó kiállításában található.
Ulmi skatulya makettje a Duna Múzeum állandó kiállításában
Az útnak induló családok a fedett részben, míg ingóságaik, kisebb jószágaik a hajó hátsó részében kaptak helyet. A nagyjából 2-3 hétig tartó utazás nem volt veszélyektől mentes. A járványok és betegségek mellett fenyegetést jelentett az ismeretlen vizeken való hajózás is. Emiatt gyakran csak nappal haladtak, nehogy az éjszaka alatt zátonyra fusson a hajó. Az ulmi skatulyákat a megérkezés után egyszerűen szétszedték és a faanyagot eladták, vagy felhasználták otthonaik építéséhez. E különleges hajótípus a 18. században már menetrend szerint járt egészen a vasút megjelenéséig.
Ulmi skatulya szobor Kismaroson (forrás:szallashegyek.hu)
A hazánkba betelepült németség több helyen is az ulmi skatulyát ábrázoló szoborral állított emléket annak, hogy őseik ilyen tutajon érkeztek Magyarország területére.
Tanai Anna
