220 éve született Hieronymi Ottó Ferenc a reformkor egyik legkiválóbb mérnöke, akinek óriási szerepe volt hazai folyóink vízrajzi felmérésében valamint az első magyarországi lóvasút megtervezésében.

Hieronymi 1803. február 19-én látta meg a napvilágot, Győrben. Szülei id. Hieronymi Ottó Ferenc, festőművész, rajztanár és Mansuet Vincenzia, 1796-ban házasodtak össze Bécsben. Házasságkötésük után az idősebb Hieronymi Győr városában vállalt rajztanári állást, fia is itt folytatta tanulmányait. A gimnázium után még két évig filozófiát hallgatott a győri Királyi Akadémián, oklevelét 1820-ban szerezte meg. Majd ezt követően a veszprémi Teológiai Akadémiára iratkozott be, ahol „eminens” bizonyítványt szerzett. Mérnöki tanulmányait a pesti Instituto Geometricumban végezte, ahol 1823. december 2-án kapta meg oklevelét. Azonban már 1822-től végzett mérnöki munkákat Győr város és vármegye részére, majd 1824-1825-től a város tanácsának tiszteletbeli mérnöke lett.

Győr város jegyzőjének igazolása Hieronymi Ottó Ferenc pesti egyetemen végzett geometra tanulmányairól (másolat)

Már javában folytak a reformkor egyik legnagyobb műszaki vállalkozásának – a Duna vízrajzi felmérésének - előkészületei, amikor Hieronymi megkezdte tanulmányait a pesti mérnökképző intézetben. Így ő csak később csatlakozott a munkálatokhoz. Alkalmazási okmánya szerint 1827. április 15-én lépett a Vízi és Építészeti Főigazgatóság szolgálatába, ahol a Duna-térképészetnél ún. figuráns mérnökként kezdte meg működését. Abban az időben ez az egyik legmegbecsültebb munkalehetőségnek számított, ugyanakkor nagyon embert próbáló, fárasztó és veszélyes foglalkozásnak bizonyult. A terepmunka során hónapokig kellett a vízi világban, lápokban, mocsarakban dolgozni, ahol az ember fia ki volt téve az időjárás viszontagságainak és néha még nagyobb veszedelmeknek is. A mappáció igazgató főmérnöke kezdetben Huszár Mátyás volt, majd 1829-től Vásárhelyi Pál vette át a helyét. Őt váltotta Hieronymi Ottó Ferenc 1835-ben, aki matematikai és méréstechnikai képzettsége, gyakorlati érzéke, fáradhatatlan szorgalma, pontossága és lelkiismeretessége miatt érdemelte ki az igazgatói posztot. A Duna-völgy geodéziai és vízrajzi felmérését az ő felügyelete alatt fejezték be, és az összefoglaló jelentés is nevéhez kötődik. Az évek során oly szaktekintéllyé vált a szintezési munkálatok és a térképezés terén, hogy a Tisza, a Maros, a Dráva és a Száva felmérésénél illetve a Bega-csatorna építésénél is őt hívták, ha nehézségekbe ütköztek.

Szintezőműszer a 19. századból

1837-ben felkérik, hogy végezze el a Pozsony és Nagyszombat közti lóvasút nyomvonalának szintezését, valamint egyéb kivitelezést megelőző munkálatokat. Mivel hazánkban akkor még nem volt vasút Ausztriába utazott, hogy tapasztalatokat szerezzen az osztrák vasútépítő társaságoktól. Tanulmányútjáról és az első hazai vaspálya tervezéséről 1838-ban számolt be a részvényesek közgyűlésén. 1840-ben készült el a lóvasút első - Pozsony és Szentgyörgy közötti - szakasza, majd öt évvel később a teljes vonal. Hieronymi egyébként nem csak vasutat épített a pozsonyi társaságnak, hanem a pályához tartozó hidakat, átereszeket és  egyéb műtárgyakat is. 1848-ban az első felelős magyar kormány megalakulása után Széchenyi István lett a közmunka- és közlekedésügyi miniszter, akinek javaslatát a magyar közlekedésügy rendezéséről az 1848. évi XXX. tc. törvényi erőre emelte, az országgyűlés pedig 8 millió forintot szavazott meg a hazai vasútépítésekre. Tervbe vették a Buda-Székesfehérvár, Szolnok-Debrecen, Debrecen-Szatmár, valamint a Szolnok-Arad vasútvonalak megépítését és a munkálatok előkészítését, amelyben Hieronyminek döntő szerepe lett volna.  Azonban a történelem közbeszólt, hiszen 1848 szeptemberétől az ország már önvédelmi harcban állt, a mérnököket pedig a főváros erődítésének feladatával bízták meg.

Magyar nyelvű miniszteri rendelet első oldala az építendő magyar vasutak pályakijelölésére (másolat)

Amikor a császári csapatok bevonultak Budára Hieronymi nem menekült Debrecenbe, ahogy a kormány más tagjai, hanem budai otthonában maradt családjával. A szabadságharc leverése után rendeletbe adták, hogy a „törvények teljes szigora sújtsa” mindazokat, akik 1849. április 14. után a lázadó kormány mellett kiálltak. Így Hieronymi ellen is haditörvényszéki eljárást indítottak, 1849 szeptemberében pedig vizsgálati fogságba került, ahonnét csak november 1-én szabadult lebetegedve, elgyötörten és pénztelenül. Ezen állapotából már nem gyógyult fel soha, végül 1850. április 30-án halt meg.

Forrás: 

Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803-1850) In.: Különnyomat, a Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984. Közdok, Bp. 1985.

Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII-XX. sz.  Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged 2002.