A repülőhíd tulajdonképpen se nem repül, se nem híd, hanem egy olyan komp, amelyet az erős sodrású folyók egyik partjáról a másikra való átkeléshez használtak, emberi, állati, vagy gépi erő bevetése nélkül.
Hajóhíd és repülőhíd makett a Duna Múzeum állandó kiállításában
Hogyan működik?
A kompot egy hosszú kötél segítségével a folyó közepén horgonyozták le. A kötelet rendszerint kisebb hajók tartották a víz felszínén. A hajótest a folyó sodrása és a kormánylapátok segítségével az egyik partról a másikra vitte az utasokat, ingaszerűen mozgott a két kikötő között.
Repülőhíd működését szemléltető ábrák
Duna magyarországi szakaszán elsőként 1676-ban épült repülőhíd, Pozsonynál, amely Moller Vilmos bécsi ácsmester nevéhez köthető.
Pozsony látképe repülőhíddal
A török hódoltság után Pest és Buda összekötésére építettek repülőhidat, először a mai Erzsébet híd, majd a Lánchíd helyén. A korabeli feljegyzések szerint 3-4 lovas szekér és 300 személy befogadására volt képes. 1700 körül Pest és Buda kezelte, majd 1716-ban Lehner János vásárolta meg a révjogot évi 3000 Ft-ért. Az átkelésért révdíjat kellett fizetni, amely alól azonban sokak mentesültek. Többek között a nemesek, a doktorok, a gyógyszerészek, a fertálymesterek, a papok, a jegyzők özvegyei, a városi tisztviselők, stb. Emellett a serfőzők ingyen szállíthatták az árpát, a komlót, a tüzifát és a városi kocsmák számára vásárolt borokat is mentesítették a révdíj alól.
Mikoviny Sámuel: A pesti só- és gabonaraktár környéke, 1742 (OSZK)
Az esztergomi repülőhíd Barkóczy Ferenc érsek nevéhez köthető, aki szerette volna visszaköltöztetni az érsekséget és a káptalant Esztergom városába. Ennek hatására nagyszabású építkezés indult meg a várhegyen, melynek része volt ez Esztergomot Párkánnyal összekötő repülőhíd megépítése is. 1761-ben megtörtént Barkóczy beiktatása, a következő évben pedig már repülőhíddal lehetett átkelni a Dunán.
Az esztergomi repülőhíd (a kép jobb oldalán a távolabbi hajó)
A városok fejlődésével nőtt a népesség és az átmenő forgalom is, melyet a repülőhidak már egyre kevésbé tudtak kiszolgálni, így a közlekedésben betöltött szerepüket a hajóhidak vették át.
Ha tudni szeretnéd mi a különbség a repülőhíd és a hajóhíd között, látogass el a Duna Múzeum Vízeum című állandó kiállítására!
Tanai Anna
Forrás:
Berza László (főszerk.): Budapest lexikon II. L-Z, Akadémiai kiadó 1993.
Bíró József: 150 éves a budapesti átkelő gőzhajózás In: Budapest folyóirat 1970. 8. évf.
Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd, In.: Tanulmányok Budapest múltjából 19. (1972)
Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd 1982.
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870-1930 Bp. 1931.
Mikoviny Sámuel térképe: http://mek.oszk.hu/06400/06422/html/katonai/katonai.html
