Tengerre magyar! - Az első magyar Adria-expedíció
2020. április 20. írta: Duna Múzeum

Tengerre magyar! - Az első magyar Adria-expedíció

A tengerek iránti tudományos érdeklődés a 19. században kezdődött, amikor egymás után indultak el a különböző expedíciók. Ezzel egy időben megszületett a tengerek és óceánok világával foglalkozó tudományág, az oceanográfia is.

1866-ban indult meg az Adria kutatása, melyben a magyarok kezdettől fogva részt vettek, ugyanis az osztrák-magyar hadiflotta végezte az Adria partvonalainak és szigeteinek felmérését. A kutatások központja Fiume lett, ahol a magyar kormány kutatóállomást hozott létre. 1874-ben szintén itt kezdődtek meg a nyílt tengeri mélységmérések a magyarok közreműködésével. Nemsokkal később egy szünet következett a kutatás történetében. Ezen idő alatt csak kisebb biológiai vizsgálatok folytak. Az ügy a 20. század elején kapott újabb lökést az osztrák Adriaverein megalakulásával. Ennek hatására a kutatások központja Fiuméből a trieszti zoológiai állomásra tevődött át. Az osztrák sikerek az olaszokat is ösztönözték, közösen megállapodást kötöttek az Adriai tenger összehangolt kutatásáról, amelybe Magyarországot is be kívánták vonni.

adria_1.jpeg

A Najade hajó legénysége

tisztjeink_a_parancsnoki_hidon.jpg

Tisztek a parancsnoki hídon

Az 1911-ben alakult Magyar Adria Egyesület mindent megpróbált, hogy ismét becsatlakozhasson – az osztrák és olasz részről újraindult - nemzetközi kutatásokba. Azonban anyagi támogatás hiányában erre nem kerülhetett sor. Az egyesület elnöke, Gonda Béla három éven át tartó küzdelmet folytatott az ügy érdekében, ám próbálkozásai sokáig sikertelenek voltak. Végül Bécsbe utazott, ahol kérte a tengerészeti parancsnokságtól a „Najade” hajó kutatási célokra való átengedését. A parancsnokság a hajót átadta és az expedíció 1913 őszén el is indult.

najade.jpeg

A Najade gőzhajó

Az SMS Najade gőzhajót Elbingben készítették, és 1891-ben bocsátották vízre. A jármű hossza 47,7 méter, szélessége 7,8 méter volt. Eredeti rendeltetése az volt, hogy a nyílt tengeren lévő flottát vízzel lássa el. A hajó átalakításának és a felszerelések költségének nagy részét az osztrák Adriaverein állta, de magyar részről is akadtak támogatók. Többek között a Magyar Királyi Földtani Intézet, a Nemzeti Múzeum állattári osztálya és a Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet segítette az expedíció létrejöttét. Az átépítés során a hajó fedélzetére kerültek a szükséges meteorológiai, hidrográfiai, geológiai és biológiai felszerelések, kialakították a laboratóriumokat és a hálókabinokat, egyszóval mindent, ami a sikeres kutatáshoz szükségeltetett.

leidenfrost_egy_nagy_squatina-val.jpg

Leidenfrost Gyula egy angyalcápával

Az első magyar Adria-expedíció 1913 októberében kezdődött el. Leidenfrost Gyula tengerkutató, halbiológus így írja le az indulás pillanatait:

"Pontban 1 óra 55 perckor tisztjeink elfoglalták helyüket a parancsnoki hídon. A köteleket bevonják, lánccsörgés, katonai vezényszavak hallatszanak s rögtön rá hosszú szirénabúgás hirdette az első magyar Adriakutató expedíció elindulását. Az első propellerfordulat belevitte Magyarországot a nemzetközi tengerkutatás történetébe, amelyből oly sokáig ki volt rekesztve. E lépéssel a magyar tudományosság csatlakozott a nagy nemzetközi vállalkozáshoz s mi, a rendszeres magyar tengerkutatás első szerény munkásai őszintén megilletődve álltunk eszközeink mellé." 

menetsebesseg_meres_log-gal_a_narenta_csatornaban.jpg

Menetsebesség mérése a Narenta csatornában

munka-1.jpeg

Hankó Béla zoológus a biológiai laboratóriumban

A Najade legénysége három héten keresztül folytatott tudományos kutatásokat. A hajó 1200 tengeri mérföldet tett meg és 6332 vizsgálatot és megfigyelést végeztek. A második expedícióra 1914 áprilisában került sor, aminek során 7000-nél is több vizsgálatot sikerült elvégezni. Sajnos a további magyar expedíciókat megakadályozta az I. világháború. A trianoni békeszerződést követően pedig lassacskán elhalt hazánkban a tengerkutatás utáni érdeklődés.  

A Duna Múzeumban őrzött album az első magyar Adria-expedíció fotódokumentációját őrzi, összesen 94 darab felvétellel. Készítője Dr. Kormos Tivadar a hidrográfiai munkálatok vezetője.

 Tanai Anna

 

Forrás:

Leidenfrost Gyula: Az első magyar Adria-expedíció In.: Gonda Béla (szerk.): A Tenger 4. évfolyam 1914.

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr3915625550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.