Balaton albuma
2020. szeptember 25. írta: Duna Múzeum

Balaton albuma

Véget ért a nyár, melyet idén talán sokkal többen töltöttek belföldön, mint ezelőtt. A hazai kirándulóhelyek skálája évről évre egyre bővül, mégis úgy gondolom, hogy nyaranta a Balaton és környéke a legkeresettebb úti cél. Ez nem véletlen, hiszen a tó vize és a táj szépsége már a 19. században is sokakat a környékre vonzott. Köztük Szerelmey Miklós feltalálót, mérnököt, litográfust is, aki külföldi példára hazai tájakat népszerűsítő albumot adott ki (többek között) a Balatonról, melyet a saját rajzaival gazdagon illusztrált.

panorama.jpg

Panorama

A következőkben ízelítőt adunk Szerelmey 1848-ban megjelent Balaton albuma c. művéből, melyről a szerző a bevezetésben így ír:

Az itt közlött képeknek és az azokat kísérő szövegnek az lévén czélja , hogy az illy előkészületben az utast segítse, s utóbb a látott szépsé­geket képben és  élő szóval emlékezetében röviden felfrisítse, kérem a nyá­jas olvasót, ne sajnálja a képek Iegelsejét, a Balatont és vidékét ábrázoló panoramát, kezéhez venni.”

Szerelmey által készített rajzok mindegyikéhez leírás és magyarázó szöveg is tartozik. A műben többek között szerepel Balatonfüred, Tihany, Keszthely, Badacsony, valamint a környékbeli várromok: Tátika, Rezi, Szigliget, Sümeg és Csobánc vára. A szerző maga is bejárta ezeket a tájakat, tehát az írás egyfajta útikönyvnek is tekinthető, melyben kalandos utazásának részleteit osztja meg az olvasókkal.

fured.jpg

Balatonfüred

Az első balatoni gőzhajót - a Kisfaludyt - 1846-ban tették vízre, így 1848-ban, Szerelmey látogatásának idején már menetrendszerűen közlekedett.  A szerző maga sem restellte kipróbálni milyen lehet az utazás a Balaton költőjéről elnevezett hajón. A járat este hét órakor indult Keneséről és egy óra alatt ért a füredi kikötőbe. A „tengeri utazásról” így írt Szerelmey:

„A hajón kevés utas volt; néhány élénk fiatal mesterlegény a második helyen, kikhez csakhamar több víg czimbora csatlakozott, s kik minden to­vábbi tartózkodás nélkül azon otthoniassággal, melly a fiatal kornak és kö­zépsorsnak az életörömök negédtelen élvezésében olly sok mások felett előnyt nyújt, jó mulatás helyévé tették önszámukra a hajófedezetet. . .”

„A kapitány angol; derék és viharedzett férfiú, ki mielőtt, Kisfaludy gőzöshöz a magyar tengerre jutott volna, hosszú évek során vitorlázott szer­te a világban s bejárta a föld számos nagy tengerét . . .”

fured-kilatas_a_furdohazbol.jpg

Kilátás a fürdőházból (Balatonfüred)

A szerző a következőkben a füredi forrásvízről ír, majd számot ad arról, hogy milyen volt az élet Füreden, melyek a helység jelentősebb épületei és miként zajlottak a helyi mulatságok. Végezetül pedig bemutatja Füredet mint fürdővárost és megemlíti azt is, hogy évről évre egyre többen látogatnak el ide:

„S a fürdőhely évről évre annyira növekszik közkedveltségben, hogy míg tíz év előtt a vendégek szá­ma alig haladta meg az ezeret, már a múlt (1847.) évben többre ment két ezernél. Különösen nevekedett a vendégek száma, mióta ezek kényelmes utazására Budapesten két rendbeli gyorskocsizás áll fen, leginkább pedig mióta a Balaton taván járó gőzös mindenfelől a legnagyobb kényelemmel és gyorsasággal szállítja helybe a vendégeket. . .”

tihany.jpg

Tihany

Szerelmey azt írja, hogy Füredről a legtöbb vendég a Tihanyi félszigetre „siet” kirándulni. Így hát ő maga is így tett. Csónakkal utazott Tihanyba, ahol a helybéli csigaárus gyerekek már várták Őt:

Ha az ember rekkenő nyárban vizenyős ligetbe andalogni megy, nem csődülnek rá mohóbban a szúnyogok, mint itt e csigaáruló gyermekek, kiknek szüntelen orrunk alá dugdosott kezét nincs szó, melly visszarezzenthetné; mondjon nekik bármit az ember, kergesse őket, szidja meg, intézzen kérdést hozzájok, ők mindenre csak azon egy felelettel bírnak: szamár­patát vegyenek, úri fejkötőt vegyenek, kecskekörmöt vegyenek. S ha megvetted mindegyiknek jobb marka egész tartalmát, hogy menekülj e nevetséges tolako­dástól, akkor balját emeli fel mindegyik, s ugyanazon közönyös rettenthetetlen hangon sivít füleidbe: szamárpatát vegyenek, úri fejkötőt vegyenek, kecs­kekörmöt vegyenek. S ha rá dörgesz az egyikre, hogy hordja el magát árui­val, mellyekkel zsebed már teli van, ő ugyanazon közönyös rettenthetlen hangon ismétli: szamárpatát vegyenek; ha azt kérded : mellyik a legközelbi út a visszhanghoz? a felelet rá: erre — úri fejkötőt vegyenek; ha újra leszidod őket, rettenhetlenül sivítnak : kecskekörmöt vegyenek . . .”

rezi.jpg

Rezi vára

Tihany után Szerelmey ismét gőzhajóra ült és Keszthelyig utazott, hogy a tó körüli várromokat közelebbről is megtekintse. Javaslata szerint Keszthelyről kocsival vagy gyalogszerrel érdemes tovább indulni, sőt külön ajánlja a gyaloglást:

„Gyalog utazni hazánkban eddig nem igen szokás. Külföldön nemcsak tudós férfiak, de gazdag urak közt is napirenden vannak . . .  Aki nem gya­korló még, ha lábai nem túl finnyásak, kisértse meg, s tapasztalni fogja, hogy az út, mellyen az apostolok lovai hordozzák az embert, sokkal inkább elhintve van élvvel és úti' örömökkel, mint mellyen a rázós szekér vagy a puha járatú hintó robog.”

Habár Szerelmey nem ad pontos leírást („Ne várja az olvasó, hogy itt a táj és kilátás szépségeiről hosszas leira­tokat adjak.”), feltételezhetjük, hogy a táj akkor még gyönyörűbb lehetett, mint ma:

A két tájrajz, melly Tátika és Rezi omladványaival előttünk fekszik, sejteti ugyan a nézővel a vidék szépségeit; de mind e rajz és a mit általa ösztönözve a képzelet teremthet, csak árnyát nyújtja an­nak, mit itt a természet valósággal felmutat.

az_obol_es_badacsony_nyugati_resze.jpg

Az Öböl és Badacsony nyugati része

A zárszóban Szerelmey ismét közli, hogy írásával kettős célja volt: egyrészt, hogy felkészítse az utazót az utazásra, így „sokkal nagyobb lesz minden egyes ponton gyönyörélve”, másrészt az utazás után e kis könyv emlékül is szolgálhat, minek segítségével az utazó felidézheti az itt eltöltött időt. Ezen kívül leszögezi, hogy útikönyve és illusztrációi nem adhatják vissza a balatoni táj szépségeit:

„Mert hiszen az egész Balaton vidéke regényességben olly gazdag, hogy azt száraz papíron holt betűkkel vissza­adni lehetlen. Saját keblének a természet szépségei iránti fogékonysága itt mindenkinek a legjobb tolmács leend.”

 

Tanai Anna

 

Forrás:

Szerelmey Miklós: Balaton albuma – Emlék Füred s környékéről. Második kiadás, Pest 1851. (Az első kiadás 1848-ben látott napvilágot)

A bejegyzés trackback címe:

https://vizmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr2016133210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása