Széchenyi István hazájáért tett nemes cselekedeteit, intézkedéseit sokan ismerik. Azonban kevesebben tudják, hogy mindkét fia, Béla és Ödön is igyekeztek a közügyeket szolgáló életet élni.  Széchenyi Ödön nevéhez számos hazai (és külföldi) fejlesztés kapcsolódik, melyek közül most a tűzoltóság megszervezését mutatjuk be.

Széchenyi Ödön 1839. december 14-én látta meg a napvilágot Pozsonyban. Testvérével a nagycenki birtokon töltötték gyermekéveiket, itt folytatták tanulmányaikat. Fiatalkorának egyik megrázó élménye lehetett, amikor 1860-ban tűz ütött ki Nagycenken és a fertőszentmiklósi birtokon is. Az ifjú gróf személyesen vett részt a tűz megfékezésében. Erről a Vasárnapi újság korabeli száma így tudósított:

Apja halála után, 21 éves korában került Pestre, ahol közlekedési szakemberként dolgozott. Kiváló érzéke volt a műszaki dolgokhoz, leginkább a hajózás és a gépészet érdekelte, de nyitott volt minden újításra.

Az 1862-es londoni világkiállításon már magyar kormánybiztosként vett részt. Ekkor fogant meg benne a szervezett tűzoltóság felállításának gondolata, hiszen angliai tartózkodása alatt a londoni Fire Brigade-et is megismerte. Shaw Eyre Massey tűzoltókapitánynál szolgálatra jelentkezett, hogy gyakorlati ismereteit gyarapítsa. A kapitány meglepődött az ifjú gróf vállalkozásán, de végül felvette őt a tűzoltósághoz. Ödön a legnehezebb feladatokat is elvégezte, lelkesen és önfeláldozóan dolgozott, mellyel kivívta magának Shaw Eyre és a tisztikar elismerését is.

Széchenyi Ödön - Pollák Zsigmond metszete (Digitális Képarchívum)

Az öthetes londoni tartózkodás után tűzoltási ismereteit tovább gyarapította francia és német városokban. Hazatérte után csalódottan tapasztalta, hogy Pest és Buda, de a többi városunk is jelentősen elmaradott a külföldi városokhoz képest a tűzoltás területén. Így hát belekezdett a honi tűzvédelem megszervezésébe. Pénzügyi támogatókat keresett, még az akkor éppen Pest-Budán tartózkodó Alexandre Dumas-t is felkereste, aki 110 frankot adományozott a nemes cél érdekében. 1865-ben kérvényt adott be a kancelláriához a tűzoltóegylet létrehozásáról, melyre pozitív választ kapott. 1868-ban kézi tűzoltó készülékeket mutatott be, amellyel elnyerte az emberek szimpátiáját. Az alapszabály kidolgozása után a Nemzeti Tornaegylettel egyesülve kezdték meg a kiképzést, azzal a tűzoltóautóval melyet ő maga hozatott Londonból. Ezt követően ébredt rá arra, hogy csupán önkéntesekkel nem lehet ellátni a tűzoltói szolgálatot, ezért indítványozta a fizetett, hivatásos tűzoltóság létrehozását is. Így 1870 februárjában létrejött az első magyar Önkéntes Tűzoltóság és tizenkét fizetett alkalmazottal a Hivatásos Tűzoltóság, melyeknek gróf Széchenyi Ödön lett a főparancsnoka. Ezen tisztségénél fogva a legtöbb tűzesetnél jelen volt, segített. Az év végén, 1870 decemberében pedig létrejött a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Széchenyi Ödön elnökletével. Munkássága miatt 1871-ben Lipót-rend lovagkeresztet kapott.

Gróf Széchenyi Ödön Pasa névjegye dísztőrrel (Duna Múzeum)

Ebben az időben Konstantinápolyban gyakoriak voltak a tűzesetek. A fából épült házak könnyen lángra kaptak, de a tűz pusztításának áldozatául esett több külföldi követségi és konzulátusi épület, a katolikus érsekség, a német szeretetház és a francia fürdőház is. Az érintettek kérték Abdul-Aziz török szultánt a tűzoltóság megszervezésére. A feladattal Széchenyi Ödönt szerették volna megbízni, hiszen akkorra már világszerte híre ment magyarországi sikereinek. A történtekről értesült az orosz nagykövet is, aki orosz tűzoltókkal szerette volna megoldani a problémát, ezért egy nagyszabású bemutató keretében gyakorolt hatást a szultánra. Széchenyi Ödön összeköttetésinek köszönhetően tudomást szerzett a hírről, ezért ő is bemutatót tartott a török uralkodónak. A siker nem maradt el, a szultán elismerte a gróf tehetségét és rá bízta a török tűzoltóság megszervezését. A gróf nem tétlenkedett, laktanyát és gyakorlóteret építtetett a tűzoltók számára. Munkája annyira lefoglalta, hogy kénytelen volt Konstantinápolyban maradni. Eközben sokszor hazalátogatott, és a hazaköltözést is tervezte, de ez sajnos nem valósult meg.

Gróf Széchenyi Ödön török egyenruhában kitüntetéseivel (Országos Széchenyi Könyvtár)

Az egymást váltó török szultánok megbecsülését sorra elnyerte, több kitüntetést is kapott. Abdul Hamid szultán 1878-ban török császári ezredessé, majd három évvel később pasává nevezte ki anélkül, hogy keresztény hitét el kellett volna hagynia. Innen kapta a „Tűzpasa” elnevezést is. 1899-ben a legnagyobb török kitüntetést, az Ozmanie-rend nagyszalagját is megkapta. 1912-ben a tengeri tűzoltózászlóalj és a tűzoltóezredek főparancsnoka lett. IV. Károly a Vaskorona-rend I. osztályával tüntette ki 1918-ban. Az első világháború és a trianoni békekötés is megrendítette, de a munkáját nagyon szerette. Még idős korában is gyakran kijárt a tűzesetekhez és vezette az oltást. 82 évesen, 1922. március 24-én hunyt el Isztambulban. Végső nyughelye a város európai oldalán lévő Feriköy keresztény temető római-katolikus szektorában van. Temetésén sokan részt vettek, a magyar-török ceremónia katonai és tűzoltói tiszteletadással zajlott.

Tanai Anna

Forrás:

150 éve született gróf Széchenyi Ödön, Bp. 1989. BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága

http://mnl.gov.hu/hirek/szechenyi_odon_a_tuzpasa

Vasárnap Újság 1860. 7. évf. 38. szám: https://epa.oszk.hu/00000/00030/00342/pdf/VU-1860_07_38_09_16.pdf

Képek forrása:

Digitális képarchívum: http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=54475

Országos Széchenyi Könyvtár: http://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/szechenyi/intarzias6.html