A Madarak és fák napjának célja, hogy kialakítsa és elmélyítse a társadalom elkötelezettségét a természetvédelem iránt. Az első rendezvényt a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István ornitológus szervezte meg hazánkban 1902-ben.
Az ünnep 1906-ban vált hivatalossá, amikor - Herman Ottó természettudós közbenjárására - Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a Madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára:
„A szóbanforgó intézmény meghonosítása czéljából ezennel elrendelem, hogy lehetőleg már a folyó 1906. évtől kezdve minden állami, községi, társulati és magán elemi népiskolában május vagy június hóban a Czím által minden évben meghatározandó külön nap szenteltessék kizárólag arra a czélra, hogy azon a napon a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel, e madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, az erre szolgáló módokkal és eszközökkel az iskolai ifjúságot megismertesse és ugyanezt a napot felhasználja arra is, hogy a fáknak és cserjéknek a hasznos madarak fészkelésére és szaporodására való befolyását felvilágosítván, a fák és a befásítás nagy jelentőségét is megmagyarázza és ahol ezt a helyi viszonyok megengedik és indokolják, hasson arra is, hogy a gyermekek a vidéki viszonyokhoz képest legtöbb előnyt szolgáltató fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá.”
E napon a gyerekek fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki, kirándulásokon vettek részt. A 20. század elején minden évben megtartották a rendezvényt, azonban az I. világháború következtében veszített jelentőségéből. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az, aki egy 1931-es rendeletével ismét felélesztette a hagyományt. Sajnos a II. világháború után az ünnep feledésbe merült, és csak az 1990-es években vált ismét országos mozgalommá. 1996-ban rendeletben rögzítették, hogy a Madarak és fák napjának időpontja minden évben május 10-e legyen. 1996 óta egy németországi kezdeményezés hatására Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját és madarát.
A Duna Múzeum a gyűjteményében található gyönyörű metszetekkel szeretné felhívni a figyelmet a hazai erdőkben élő fákra és madarakra, valamint a természet és élővilág védelmére.
Kis bukó
Bengáliai zöldküllő
Egerészölyv
Francia kerecsensólyom
Vörös vércse
Halászsas
Nagy fakopáncs